Sokszor szükségtelen a gyakori oszteoporózis szűrés
Egy nagyon jó hír a nőknek
Az USA Preventív Szolgálatának Munkacsoportja és más szervezetek azt javasolták, hogy a 65 évesnél idősebb nőkben rutinszerűen végezzenek oszteoporózis szűrést a csont ásványianyag-tartalmának (BMD) mérésével. A megfelelő szűrési gyakoriság kérdése azonban továbbra sem válaszolható meg egyértelműen, mivel tudományos bizonyítékok nincsenek erre vonatkozóan.
Most azonban dr. Margaret L. Gourlay, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem munkatársa és kutatócsoportja egy vizsgálatuk nyomán azt a következtetést vonta le, hogy azokban a 67 évesnél idősebb nőkben, akiknek magas a BMD-je, szükségtelen 15 éven belül újabb szűrést végezni.
„Ha egy 67 éves nő csontsűrűsége nagyon jó, akkor nem kell 2–3 év múlva újra ellenőrizni, mert aligha látunk majd sok változást. Vizsgálatunk szerint körülbelül 15 évbe telik, amíg az ilyen nők 10 százalékában oszteoporózis alakul ki. Ez hosszabb idő, mint amilyenre számítottunk, és nagyon jó hír a nőknek” – mondta dr. Gourlay.
Az eredményeket a New England Journal of Medicine (NEJM) január 19-i száma ismertette.
A kutatók az USA leghosszabb ideig tartó oszteoporózis vizsgálatának adatait használták fel. 4957 olyan 67 évesnél idősebb nő adatait elemezték, akiket 1986 és 1988 között vontak be a vizsgálatba. Ezek a nők akkor 65 évesek vagy idősebbek voltak, és oszteoporózis szűrésük körülbelül 2 évvel a bevonás után kezdődött. Mindegyikükben legalább kétszer végeztek szűrést a vizsgálati periódus alatt, de olyan is volt, akiben a 15 év alatt öt alkalommal – írja a Newswise.
A nőket a BMD T-score alapján csoportokba sorolták. (A T-score a mért BMD eltérése a fiatalkori, nem szerinti átlagértéktől; értékét a BMD szórásának egységeiben adják meg.) Nem vették be az elemzésbe az oszteoporotikus személyeket, akiknek T-score-ja –2,5 vagy kevesebb volt, és azokat, akikben korábban már előfordult csípőcsont- vagy csigolyatörés, mivel a jelenlegi irányelvek szerint az ilyen nők mindenképpen kezelést igényelnek. Kizárták a vizsgálatból azokat is, akik már oszteoporózis elleni kezelésben részesültek. A többi nőt a csípőcsonton az első szűrés alkalmával mért BMD T-score-jától függően négy csoportba sorolták. Nagy kockázatúnak azokat tekintették, akiknek T-score-ja –2,49 és –2 között volt, mérsékelt kockázatúnak a –1,99 és –1,50 T-score közötti értékű nőket, kis kockázatúnak az minősült, akinek T-score-ja –1,49 és –1,01 közé esett, és normálisnak akkor tekintették a BMD-t, ha a T-score –1,00 vagy nagyobb volt./p>
A kutatók kiszámították, hogy milyen hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az egyes csoportokba tartozó nők 10 százalékában oszteoporózis alakuljon ki. A nagy kockázatú csoport esetében a becsült idő 1,1 év volt, a mérsékelt kockázatú csoportban 5 év és a kis kockázatú csoportban valamivel több, mint 15 év. Ugyanezen időtartamok alatt a nők legfeljebb 2 százalékában fordult elő csípőcsont- vagy csigolyatörés – ezek azok a legfontosabb törések, amelyeket az oszteoporózis szűréssel az orvosok meg akarnak előzni.
A vizsgálat fő következtetése az volt, hogy az orvosoknak a BMD alapján kell eldönteniük, hogy milyen gyakran van szüksége az adott személynek oszteoporózis szűrésre.
