Egészségveszteség alvásveszteség miatt

Európa egyik legkorszerűbb alváslaboratóriuma kezdte meg működését a Semmelweis Egyetemen (SE) márciusban. Prof. dr. Kopp Mária, a SE Magatartás-tudományi Intézete vezetőjének reményei szerint ezzel szorosabbá válik az alváskutatás és a belgyógyászat eddig kissé elnagyolt együttműködése.

A depresszió incidenciájának növekedésével és a memóriazavarok fokozódásával összefüggő alvászavarokról ma már tudjuk, hogy nemcsak a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek kockázatát, hanem eddig részleteiben nem tisztázott módon a mortalitást is növelik. Kopp professzor asszony kutatásai szerint az immunrendszer működésével is igen jelentős a kapcsolatuk.
    A SE I. Számú Belgyógyászati Klinikáján március 19-én megnyitott, a gyártó ajándékaként négy poliszomnográfos rendszerrel felszerelt, beutalóval igénybe vehető új laboratóriumában kiteljesedhet az egyetem magatartás-tudományi tanszékének irányításával évek óta zajló, neurológusok, pszichiáterek, belgyógyászok és gégészek tevékenységét összehangoló munka. Az Alvás Világnapja kapcsán egy magántulajdonban lévő alvásdiagnosztikai központ is megnyitotta kapuit Budaörsön. Az országban eddig nyolc ilyen működött, összesen 20 ággyal. A beutalt több mint négyezer beteg sokszor egy évnél is többet volt kénytelen várni, amíg diagnosztizálták a zavar jellegét és ezzel megfelelő kezeléshez jutott.
    Dr. Novák Márta a SE laborvezető- helyettese az alvásbetegségek jelentőségét szemléltetve elmondta, hogy míg 1910-ben átlagosan napi 9 órát aludtak az emberek, addig 2002-ben mindössze 7-et. Bár sokan az orvosnál sem említik alvási problémáikat, becslések szerint minden 3-4. felnőtt alvászavarokkal küzd, és nemi különbségek is kimutathatók: míg a nőkre inkább az inszomnia, a férfiakra inkább az alvási apnoe jellemző. A National Sleep Foundation (NSF) március 6-i közleménye szerint (www.sleepfoundation.org) például az amerikai nők 60 százaléka hetente csak egyszer alszik jól, 67 százalékuk pedig visszatérő alvászavarokkal küzd. A nappali álmosság az Egyesült Államokban a nők 43 százalékának napi tevékenységét zavarja. A megkérdezettek életének minden aspektusát befolyásolja az alváshiány: több stresszhelyzetet élnek át – többek között a munkából való késés, a határidőktől való elmaradás miatt –, kevesebb erejük marad a családjukra, a szexuális életre és a kikapcsolódásra. Míg 2005-ben csak a 18–64 évesek körében írták le, hogy a nők alvási problémái felülmúlják a férfiakét, ma már ez minden korosztályra igaz. A dolgozó nők 68–72 százaléka tapasztal alvászavarokat, a háztartásbeliek 59 százaléka ébred gyakran úgy reggelente, hogy nem érzi magát pihentnek.
    A BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) 88-féle alvászavart különböztet meg, köztük belső (intrinsic) és külső hatásokra létrejövőket, így a diagnosztizálás nem könnyű. Talán ez vezet oda, hogy – az amerikai National Institutes of Health 2005-ös adatai szerint – az inszomniát mindössze az érintettek 6 százalékánál ismerik fel. További kérdés, hogy primer vagy szekunder alvászavarról van-e szó, de akármelyik áll fenn, a beteg vezető panaszként élheti meg, és emiatt fordul orvoshoz. Az érintetteket alaposan ki kell vizsgálni, hiszen a 40 évesnél fiatalabbakra jellemző napi 1,5–2 órás alvásveszteség súlyos gondokhoz vezethet. Éppen az alvásdiagnosztikai laboratóriumokban van lehetőség pontos diagnózisra. Ennek birtokában választhatunk aztán a terápiás lehetőségek – gyógyszer, szájprotézis, speciális maszk, életmódváltás, fogyókúra, a hálószoba körülményeinek megváltoztatása (így egy jó matrac vagy a páratartalom emelése) – közül.