Egészségügyi problémákat is okoz a klímaváltozás
Áder János köztársasági elnök a klímaváltozás következményeiről beszélt a Semmelweis Egyetemen. Úgy vélte, a gazdasági és társadalmi hatások mellett egészségügyi problémákra is számítani kell.
A klímaváltozás következményeként számos gazdasági, társadalmi, azon belül egészségügyi problémával kell a világnak szembe nézni – számol be Áder János köztársasági elnök a Semmelweis Egyetemen tartott előadásáról az MTI.
A klímaváltozás a Föld számos országában okoz majd a gazdaságra nézve is súlyos problémát, kezdve a szabadban történő munkavégzéstől, a különböző szúnyogok által terjesztett betegségekig, vagy a parlagfű koncentrációjának növekedéséig. Példaként elmondta, hogy tavaly Magyarországon öt hőségriadót kellett elrendelni, és 1600-an haltak meg a túlzott meleg következtében. "A Klímaváltozás, vízválság, egészség. Merre tart a világ? Mit tegyünk?" című, orvostanhallgatóknak tartott előadásában az elnök elmondta, hogy várhatóan 2030-ra az Öböl-országokban az év 7-8 hónapjában lehetetlen lesz a szabadban munkát végezni, ez a korlátozott munkavégzés pedig az adott ország GDP-jére lesz minden bizonnyal negatív hatással.
A klímaváltozással függ össze, hogy az északi féltekén is megjelentek különböző súlyos megbetegedéseket – maláriát, zikalázat – okozó szúnyogok, de egyre inkább növekszik a parlagfű pollenkoncentrációja is. "Új, vagy már régen elfelejtett betegségekkel kell felvenni a harcot" – emelte ki az államfő. Szerinte a migráció kérdését a klímaváltozással összefüggésben is vizsgálni kell, részben a klímaváltozás következménye, hogy 65 millió ember van úton. Ha ezt az összefüggést nem látjuk, akkor vakok vagyunk – tette hozzá Áder János.
Ha a környezeti terhelés nem csökken, a jövőben számos természeti, gazdasági, társadalmi problémával kell szembenéznie a világnak. A klímaváltozáshoz jelentősen hozzájárult a gyorsuló világ, a Föld népességének ugrásszerű növekedése, az urbanizáció erősödése, ami a természeti erőforrások koncentrációjához, ezzel együtt a széndioxid-kibocsátás drámai növekedéséhez vezetett.
"A legnagyobb bajt elkerültük, a legnagyobb jót azonban nem" – fogalmazott az államfő a párizsi klímacsúccsal kapcsolatban a köztársasági elnök, és úgy vélte, a megkezdett úton tovább kell lépni, és további megoldásokra van szükség. Pozitívumként értékelte, hogy Amerika és Kína ratifikálta a párizsi dokumentumot, és jó hír az is - folytatta az államfő, hogy 2020 helyett már az idén életbe léphet a klímaegyezmény.
