Echosztetoszkóp: új diagnosztikus eszköz a klinikusok kezében

Az echosztetoszkóp fejlesztésének háttere

Az orvosok mindennapos vizsgáló eszközét, a sztetoszkópot René Laënnec fedezte fel Parisban, 1816-ban [1]. A modern medicina nagy felbontóképességű képalkotó vizsgálatai (ultrahang, CT, MRI, endoszkópia) háttérbe szorították a fizikális vizsgálatot. Az ultrahang vizsgálatok elterjedésekor ugyan felmerült a lehetősége, hogy az új módszer használatát a radiológusok mellett a klinikusok is elsajátítsák [2]. Ám a kardiológia és az urológia kivételével a többi szakterületen a klinikusok körében nem vált rutinszerűvé az ultrahang használata [3]. Megijedtek a gépek nagy méretétől, a technikai manipuláció nehézségeitől és a kiegészítő szakmai tudás elsajátításának szükségességétől. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ultrahang klinikusi alkalmazásának két alapvető feltétele van. Az első technológiai jellegű, szükség volna egy sztetoszkóphoz hasonló, kisméretű és egyszerűen alkalmazható műszerre, akár annak az árán, hogy a vizsgálat értéke korlátozódjék. A második a szakképzést érinti, szükséges volna a klinikusok számára releváns elméleti tudás és gyakorlati készségek meghatározására.

Az elmúlt években mindkét feltétel teljesült. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a piacon elérhetővé váltak a hordozható ultrhangos készülékek, amelyek akár zsebben is elférnek és könnyen kezelhetők. A parisi Saint-Louis Kórház munkacsoportja az új eszközöket összehasonlította a hagyományos ultrahangos készülékekkel, és meghatározta a sürgősségi orvosi ellátásban alkalmazható célvizsgálatokat [4]. Definiálták a módszertől elvárható lehetőségeket és korlátokat. Álláspontjuk szerint az echosztetoszkóp kiegészítheti a klinikai vizsgálatot és javíthatja annak találati biztonságát. Azonban nem helyettesítheti sem a radiológus által végzett ultrahang vizsgálatot, sem értelemszerűen a hagyományos sztetoszkópos fizikális vizsgálatot.

Pierre Bourrier-től származik az echosztetoszkóp elnevezés és az Echosztetoszkópos Iskola létrehozása a kórház keretei között [4]. Célja a sürgősségi szakorvosok, háziorvosok és magán praxist folytató szakorvosok képzése. Rövid, de intenzív és igényes képzést nyújt. Az orvosok két nap alatt megtanulnak létrehozni és értelmezni néhány kiválasztott echo-anatómiás metszetet a has, a szív, a tüdők és az erek vizsgálatára. A képzés a módszer rendszeres, gyakori és ismételt alkalmazásának hosszabb fázisával folytatódik, amíg a vizsgáló elsajátítja a rutinos képalkotás és képelemzés készségét. A Saint-Louis Kórház Sürgősségi Osztályán ez a gyakorlat rezidensek számára szakorvosok felügyelete mellett megszerezhető.

Az ultrahangos vizsgálat megköveteli az érintés ügyességét és a látás koncentrációját. Az echosztetoszkóp kiegészíti a klinikus eszköztárát: a hallgatózási lelet mellé vizuális elváltozások értékelésére is lehetőséget nyújt. Az anamnesticus, fizikális vizsgálati és labor adatok párhuzamos értékelése révén levont diagnózis-alkotásban egy fontos kiegészítő információt szolgáltat [5].

Az echosztetoszkópia gyakorlati alkalmazásának lehetőségei és korlátai

Az 1. táblázat összefoglalja azokat a kórképeket, ahol az echosztetoszkópia a hagyományos ultrahangos vizsgálathoz hasonló jelek kimutatására alkalmas és ezzel jelentősen hozzájárulhat a klinikai vizsgálat prediktív értékének növeléséhez. Általánosságban elmondható, hogy az epe- és húgyvezeték tágulatának és különböző elhelyezkedésű folyadékgyülemek kimutatására a módszer alkalmas (1-3. Ábra). A folyadékgyülemek lebocsájtásának megítéléséhez különösen hasznos a klinikus számára egy saját maga által kezelhető ultrahangos készülék.

A 2. táblázat példaként bemutat néhány elváltozást, amiknek a detektálására az echosztetoszkópia – a hagyományos ultrahang vizsgálattól eltérően – jelenleg még nem eléggé érzékeny. Általánosságban elmondható, hogy a parenchymás szervek körülírt elváltozásainak, így többek között daganatok kimutatására nem alkalmas a módszer. Bár kivételes esetekben hasi tumorokat is azonosítani lehet echosztetoszkóppal.

Echosztetoszkópot forgalmaz a General Electrics Healthcare (VScan, 4. Ábra), a Philips, a SonoSite, a Clarius Mobile Health és több kínai cég.

Következtetés

Az echosztetoszkóp a klinikusok kezében, a fizikális vizsgálat részeként alkalmazva pontosíthatja és gyorsíthatja a diagnózis felállítását. Minden klinikus számára hasznos segítséget nyújthat, elsősorban sürgősségi osztályokon, háziorvosi és privát szakorvosi rendelőkben vehetik hasznát. Korlátozott felbontóképessége miatt nem helyettesítheti a radiológus által végzett célzott ultrahang vizsgálatot.

Irodalom

1. Laënnec RTH. De l’auscultation médiate ou Traité du diagnostic des maladies des poumons et du coeur, fondé principalement sur ce nouveau moyen d’exploration. Paris, 1819.
2. Bourrier P, Laval-Jeantet M. Le diagnostic précoce de maladies graves par échographies abdomino-pelviennes systématiques. J Rad Diag Intervent. 1991, 72(10), 471-472.
3. Roelandt JR. Ultrasound stethoscopy: a renaissance of the physical examination? Heart, 2003, 89(9), 971-973.
4. Peyroni O, Fontaine JP, Bourrier P. Diagnostic échostétoscopique d’angiocholite. Ann Franc Méd Urg. 2014, 4, 397.
5. Elezi A. Une renaissance de l’examen clinique: l’Echostétoscopie. Histoire de la recherche contemporaine. 2018, 7(1), 91-96.

Táblázatok

1. Táblázat. Elváltozások, amelyek kimutatásával az echosztetoszkópos vizsgálat a klinikai diagnózis felállításához jelentősen hozzájárulhat.

2. Táblázat. Elváltozások, amelyek detektálására az echosztetoszkóp – a hagyományos ultrahang készülékekkel szemben – nem elég érzékeny.

Ábrák

1. Ábra. Ductus choledochus tágulat.
2. Ábra. Pyelon és ureter tágulat.
3. Ábra. Szabad hasi folyadék a máj és a jobb vese szögletében.
4. Ábra. Echosztetoszkópos vizsgálat (Dr. Mathieu Tourdjman hozzájárulásával).