EBP: 21. századi színvonalú lesz az ellátás
A fővárosi egészségügy fejlesztéséről beszélgetett a Magyar Hírlap Tóvizi Attilával, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató-helyettesével.
– Befolyásolja a járványhelyzet az Egészséges Budapest Program megvalósítását?
– A kormány a programot azzal a céllal indította el, hogy új távlatokat nyisson a fővárosi és Pest megyei kórházak, illetve szakrendelők európai színvonalú betegellátásában. Orvostechnológiai és informatikai eszközök beszerzése, valamint infrastrukturális fejlesztések szerepelnek a programban, amely az emberi erőforrások miniszterének irányításával 2019 óta még gyorsabb és hatékonyabb megvalósítási szakaszba lépett: a tervezési és előkészítési munkát követően tavaly már számos kézzelfogható eredményt értünk el. Az idei évben – a járványhelyzet ellenére – a megújítási folyamat további jelentős beruházásokkal folytatódott, természetesen aktuális és speciális szempontokat is figyelembe véve zajlik a tervezés, fejlesztés, beszerzés. Gondolok itt például azokra a megoldásokra, amelyekkel szükség esetén azonnal el lehet különíteni akár teljes osztályokat, épületszárnyakat.
– Melyek az eddigi legfőbb eredmények?
– A koncepcióalkotást és előkészítést követően megkezdődött az egyes közbeszerzések és tervpályázatok kiírása, és elindultak az eszközbeszerzések. Tizenhét kórház és harminckét szakrendelő fejlesztésére írtuk alá a tervezési szerződéseket 2019 végén. Csak ez utóbbi 381 ezer négyzetméter tervezési dokumentációjának elkészítését jelenti. Emellett eddig – huszonötmilliárd forint értékben – csaknem háromezer-ötszáz orvostechnológiai és negyvenezer informatikai eszközzel gyarapodtak a programban részt vevő intézmények. Előbbiek között szerepel tucatnyi csúcskategóriás képalkotó diagnosztikai (CT, DSA, MRI, röntgen, mammográf, sugárterápiás lineáris gyorsító), több száz aneszteziológiai, illetve műtéti eszköz és berendezés.
– Milyen tényezők befolyásolják, hogy mi valósul meg egy adott intézményben?– A kórházak tekintetében – mivel azok az állam tulajdonában és fenntartásában vannak – az intézményekkel közvetlen és folyamatos szakmai egyeztetés zajlik, feltérképezve azt, hol, milyen eszközökre és beruházásokra van szükség. A szakrendelők esetén kicsit összetettebb a kép, mivel azok között számos önkormányzati üzemeltetésű intézmény van. Az érintett rendelőintézetek fejlesztési terveikben vázolták fel, mit és hogyan szeretnének megvalósítani, majd többszöri egyeztetés alkalmával összhangba hoztuk az igényeket és a lehetőségeket, és aztán biztosítjuk a szükséges forrást.
