E-egészség: az évtized e-üzlete

Beteglapok, leletek, röntgenfelvételek elektronikus tárolása és továbbítása, számítógépes betegségkockázat-becslés, internetes konzultáció, elektronikus receptnyilvántartás – ezt kínálja az e-egészségügy, amelyet a szakértők egy része az informatika jövőbeni húzóágazatának tart. Az egészségügyi informatikai piac évente 10 százalékkal bővül, és a növekedést a fizetőképesség sem nagyon korlátozza: az elektronizálás többnyire kimutatható megtakarításokat hoz.

Korszerű és költséghatékony egészségügyet csak komoly informatikai háttérrel lehet működtetni – ez az ars poeticája az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) nemrég megalakult e-egészség munkacsoportjának. Az informatikusok nem (csak) hazabeszélnek: ha bármelyik magyarországi kórházból vagy klinikáról elvinnék a számítógépeket, az ellátás szinte ellehetetlenülne – és a magyarországi egészségügy még a legkevésbé elektronizáltak közé tartozik Európában. A munkacsoportot alkotó 21 tagvállalatnak két célja van: egyrészt az értékesítések növelése, az egészségügyi piac minél nagyobb hányadának megszerzése, másrészt a lobbizás. Hogy egy állam egészségügyi rendszere mennyi informatikát „használ”, az jórészt szabályozási kérdés: ha megszületik egy jogszabály a beteg- vagy a gyógyszernyilvántartásról, meghatározzák egy kórház minimális szolgáltatási színvonalát vagy a CT-hálózat sűrűségét, az mind-mind

informatikai beruházásokat

(is) jelent. Lukács Lajos, a munkacsoport vezetője elmondta: a szervezet összegyűjti azokat az információkat, amelyek segítik az IVSZ tagjainak részvételét a projektekben, és szándékaik szerint kommunikációs kapocsként is szolgálnak a megrendelők – többnyire az állam és az önkormányzatok –, illetve a gyártók között. A tagok között a kicsiktől a nagyokig szinte mindenki megtalálható, vagyis sokan látnak fantáziát az e-egészségügyben.