Dürer és kortársai a Szépművészeti Múzeumban

Birodalmi propaganda mesterfokon

Okos ember volt a 15. század második felétől uralkodó I. Miksa német–római császár, majd német király. Alig pár évtizede terjedt csak el Európában a fametszet mint sokszorosítási technika, s ő azonnal felismerte a benne rejlő birodalmi propagandalehetőségeket. Úgy döntött, nem kőből kell építeni a diadalívet, amint azt a rómaiak vagy az itáliai reneszánsz mesterei tették, mert az csak áll, áll egy helyben. Ehelyett felkérte a kor legkiválóbb európai mesterét, a – családja révén egyébként a Békés megyei Ajtós községből származó – Dürert, valamint számos jó kezű, jó szemű pályatársát (Albrecht Altdorfert, Hans Burdmairt), hogy látványos, monumentális és sokszorosítható – tehát szerte a birodalomban terjeszthető – fametszetek formájában zengje az ő kiválóságát, hatalmi törekvései nagyszerűségét, dicső tetteit, egyszóval legitimitását. Mindezt persze az udvari történész, tehát a birodalmi főideológus gondos eszmei útmutatása, konkrét tervei alapján. Így születtek azok az óriásmetszetek, amelyek most megtekinthetők a Szépművészeti Múzeum új tárlatán.