Dollármilliárdokat takaríthat meg

Nyomáshullám-elemzés

  Hazaengedhetjük-e a beteget, ha hirtelen fellépő, múló mellkasi fájdalom miatt vizsgáljuk? Az elbocsáthatóság negatív EKG-lelet és a normális enzimértékek mellett sem egyértelmű, mert ezek csak bizonyos idő után jelzik a friss infarktust. Így a beteg megfigyelésre akár napokig a kórházban ragadhat, holott sokszor – egyes források szerint az esetek 75 százalékában – nem kardiális eredetű a fájdalom. A számla csak az Egyesült Államokban évi 10 milliárd dollárra rúg.
  A szívizom-iszkémia kizárására izraeli kutatók új, nem invazív vizsgálóeljárást próbáltak ki, az artériás nyomáshullám-elemzést (Emerg Med J 2005;22:486–489). A vérnyomásmérőhöz hasonlító készülék mandzsettájával az arteria brachialisban regisztrálják a nyomásváltozásokat, majd számítógépes programmal elemzik. Az artériás nyomásemelkedés sebessége utal a szívizom összehúzódásakor fellépő centrális aortanyomás változásának mértékére (dP/dtejc) – ami viszont a szívizom teljesítőképességével arányos. Szívizom-iszkémiában az érték csökken, nem iszkémiás eredetű mellkasi fájdalom esetén viszont a fájdalom során fellépő stressz miatt nő. Az eddigi klinikai vizsgálatok során 85 mellkasi fájdalomban szenvedő betegnél határozták meg a dP/dtejc értékét. Közülük 72-nél az EKG és a szívizomenzimek alapján kizárták a szívizom-iszkémiát; náluk az átlagos érték 163 volt (tartomány 92–232). Tizenhárom betegnél a mellkasi fájdalom hátterében koszorúér- betegség állt, itt az átlagos érték 117 (61–149) volt. A legkisebb értékeket az akut szívinfarktus esetén mérték.