hirdetés

 

DANDELION: új módszer betegségek hátterében álló gének meghatározására

A DANDELION jelentős előrelépést jelenthet más komplex betegségek, például gyulladásos bélbetegségek vagy a 2‑es típusú cukorbetegség vizsgálatában is.

A genetikai kutatások egyik alapvető célja, hogy feltárják azokat a géneket, amelyek szerepet játszanak különféle betegségek kialakulásában. A legtöbb kórkép azonban nem egyetlen gén vagy mutáció következménye, hanem sokkal összetettebb folyamat eredménye, amelyben gének tucatjai, sőt akár több száz vagy több ezer gén működik együtt, továbbá környezeti hatások, életmódbeli tényezők és számos egyéb változó is befolyásolja a biológiai kimenetelt. Ez rendkívül megnehezíti annak meghatározását, mely gének állnak valóban a betegség középpontjában.

A genetikusok körében egyre inkább teret nyer az a szemlélet, hogy a releváns szövetben aktív gének szinte mindegyike hozzájárul valamilyen módon a betegséghez, ám a legtöbb csak közvetett, távoli hatást gyakorol, és csupán egy kisebb, központi géncsoportot befolyásol. Ezek a központi gének irányítják közvetlenül a betegség biológiáját, ezért terápiás szempontból kiemelt jelentőségűek. A probléma eddig az volt, hogy nem létezett megbízható módszer ezen gének azonosítására és kísérletes jellegű vizsgálatára.

A University of Chicago és a Columbia University interdiszciplináris kutatócsoportja egy új számítógépes eszközt fejlesztett, amely jelentősen megkönnyítheti a betegséghez közvetlenül kapcsolódó gének felismerését. A Cell folyóiratban megjelent tanulmányukban bemutatták, hogy az általuk létrehozott DANDELION nevű módszer 21 asztmával összefüggő gént azonosított, amelyek közül a legtöbbet korábbi megközelítések nem tudták kimutatni. A kutatók CRISPR-alapú génszerkesztési vizsgálatokkal és egérmodellekkel igazolták, hogy ezek a gének valóban asztmás fenotípusokat idéznek elő, és azt is kimutatták, hogy közülük kettő ugyanabban a zsírsav‑anyagcseréhez és fehérje-palmitoilációhoz kapcsolódó útvonalban működik, amelyet eddig még csak nem is vizsgáltak az asztma kontextusában.

A DANDELION a transzgénes szabályozás folyamatára összpontosít. Komplex betegségekben, például asztmában, számos genetikai variáns úgy járulhat hozzá a kórkép kialakulásához, hogy megváltoztatja más gének expresszióját. Ez láncreakciót indít el: egy variáns módosítja egy közeli gén működését, az pedig egy újabb génét, és így tovább. Ennek eredményeként egy olyan génszabályozó hálózat jön létre, amely végső soron meghatározza a betegség biológiai folyamatát. A hagyományos megközelítések, például a teljes genomra kiterjedő asszociációs vizsgálatok, többnyire a hálózat perifériáján elhelyezkedő génekre fókuszálnak, amelyek csak közvetett módon hatnak a betegségre.

A módszer újdonsága abban rejlik, hogy nem feltételezi azt, hogy a betegségért felelős gének közvetlenül a variánsok mellett találhatók. A kutatók szerint ezek a gének a szabályozó hálózat mélyebb rétegeiben helyezkednek el, és a variánsok hatását távoli, akár más kromoszómákon lévő gének közvetítik. A DANDELION elnevezés a pitypang bóbitájára utal, amely a magok szóródásakor egy összetett, sugarasan elágazó hálózatra emlékeztet, és a központ felé mutat – ahogyan a génhálózat is a betegséghez legközelebb álló génekhez vezet.

A kutatók a UK Biobank több mint félmillió önkéntesének genetikai és egészségügyi adatát elemezték. A DANDELION segítségével 21 asztmához köthető gént azonosítottak, amelyek közül 19 korábban ismeretlen volt. Az eredményeket Marcelo Nóbrega vizsgálta tovább, aki olyan kísérleti platformokat fejlesztett, amelyekkel az asztma szempontjából releváns sejttípusok – például légúti hámsejtek, gyulladásos sejtek és T‑sejtek – génexpressziója manipulálható. Bár kezdetben szkeptikus volt, a kísérletek meggyőző eredményeket hoztak.

Nóbrega kutatócsoportja Isabella Salamone vezetésével sorozatos vizsgálatokkal igazolta, hogy a DANDELION által előre jelzett gének többsége közvetlen és jól mérhető hatást gyakorol az asztmával összefüggő sejttípusok működésére, és jóval nagyobb arányban idéz elő asztmás fenotípusokat, mint a távoli gének vagy a genom más, kontrollként vizsgált génjei. Két gén különösen figyelemre méltó volt: az SLC27A3 kiütése védő hatást fejtett ki, míg az SCD kiütése a betegség súlyosbodásához vezetett. Nagy elemszámú humán kohorszok adatainak elemzése megerősítette, hogy az SLC27A3 mutációi valóban védelmet nyújtanak az asztmával szemben.

Mindkét gén ugyanabban a zsírsav‑anyagcseréhez kapcsolódó biokémiai útvonalban működik, amely a fehérje‑palmitoiláció szabályozásában játszik szerepet. A folyamatot Hening Lin, a fehérje‑palmitoiláció egyik vezető szakértője segített feltárni. A vizsgálatok szerint az SLC27A3 kiütése csökkenti a palmitoilációt, ami a légúti hámsejtekben több immunológiai és gyulladásos folyamat mérséklődéséhez vezet. Lin kiemelte, hogy bár régóta ismert: az immunjelátviteli útvonalak palmitoiláció által szabályozottak, meglepő, hogy egy lipidanyagcserében szereplő fehérje módosítása ilyen mértékű védelmet nyújthat asztmában.

A kutatócsoport végül egérmodellekben is igazolta a génhatásokat: az SLC27A3 kiütött (knock-out) egerek ellenállóbbnak bizonyultak az allergia indukálta tüdőgyulladással szemben, míg az SCD kiütött egerek fogékonyabbak voltak a gyulladásra. Ez megerősítette, hogy az újonnan feltárt útvonal valóban képes befolyásolni az asztma iránti fogékonyságot.

A kutatók szerint a DANDELION jelentős előrelépést jelenthet más komplex betegségek, például gyulladásos bélbetegségek vagy a 2‑es típusú diabétesz vizsgálatában is. A gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb korlátja, hogy nehéz megtalálni a valódi, terápiásan célba vehető fehérjéket. Az új módszer lehetőséget kínál arra, hogy pontosabban azonosítsák a betegség biológiai központjában álló géneket.

 

Shadab Mohammad képe a Pixabay-en
Shadab Mohammad képe a Pixabay-en

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

AI-powered DANDELION identifies overlooked genes linked to asthma

Trans-regulatory gene mapping prioritizes disease drivers in asthma

 

Irodalmi hivatkozás:

Salamone, I. M., et al. (2026). Trans-regulatory gene mapping prioritizes disease drivers in asthma. Cell. DOI: 10.1016/j.cell.2026.07.034. https://www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(26)00866-4

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink