Cukorbetegek pluszkilók nélkül

 Valóban nem növeli a testtömeget az inzulin–zsírsav hibrid Létezik-e olyan inzulin, amelynek nincs hízást előidéző hatása? A válasz mostanáig kétséges volt, de egy nagy betegszámú, multicentrikus vizsgálat, a PREDICTIVE bebizonyította, hogy van ilyen.

  Amikor az életmód-változtatás, a helyes táplálkozás és az orális antidiabetikus kezelés nem elegendő a megfelelő anyagcsere-egyensúly biztosításához, nem lehet mást tenni, mint inzulinra állítani a beteget. Ám ez gyakran vezet nemkívánatos súlygyarapodáshoz, ami kifejezetten rontja a beteg együttműködési hajlamát, sőt a szénhidrát- anyagcserét is. Fokozódhat az inzulinrezisztencia, hipertónia alakulhat ki, emelkedhet a koleszterinszint – ezek a kardiovaszkuláris betegségek szempontjából egyértelmű kockázati tényezők.
   A széles körben, több mint 50 országban alkalmazott új típusú bázisinzulinnal, a detemir inzulinnal végzett PREDICTIVE vizsgálatban (Int J Clin Pract 2007;61: 523–8) 11 ország több mint húszezer, 1-es és 2-es típusú diabéteszben szenvedő betege vett részt. A 14 hetes vizsgálat végére nemcsak átlagos vércukorszintjük mérséklődött, de 2-es típusú diabéteszben átlagos testsúlyuk is csökkent, mintegy fél kilogrammal. A jobb anyagcserét a glikált hemoglobin (HbA1c) arányának a csökkenése is jelezte. Ráadásul súlyos hipoglikémiás epizódok is lényegesen ritkábban jelentkeztek, mint a korábban alkalmazott tablettás kezelés vagy NPH (Neutrális Protamin Hagedorn) inzulin mellett.
   Az eredmények összhangban állnak a korábbi, összességükben mintegy 4000 beteg bevonásával végzett vizsgálatok során tett megfigyelésekkel. Két véletlen besorolásos klinikai vizsgálat során például 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél kimutatták: az átlagos súlygyarapodás több mint 50 százalékkal kisebb az új típusú bázisinzulinnal végzett kezelés során, mint NPH inzulin hasonló dózisának alkalmazásakor. Azt is kimutatták, hogy az előnyös hatás függ a testsúlytól – minél nagyobb a testtömegindex, annál kifejezettebb a kedvező hatás.
   A hazánkban 2006 áprilisa óta forgalmazott detemir az a bázisinzulin, amely – a korábbi, hasonló funkciójú inzulinokhoz képest – nem okoz súlygyarapodást, foglalta össze kérésünkre a vizsgálat számára legfontosabb üzenetét dr. Madácsy László professzor (Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika). Az átlagosan fél kilogrammos fogyás olyan kevés, mondta, hogy praktikusabb az – eddigi, NPH inzulinokkal szinte törvényszerűen bekövetkező, és a glargin inzulinnal is gyakran tapasztalt – súlygyarapodás elmaradását hangsúlyozni. Míg a betegség 1-es típusában, egyes sovány fiataloknál a professzor szerint néha még jól is jön egy kis hízás, a 2-es típusban, ahol a túlsúlyosság vagy az obezitás az első lépés, egészen más a helyzet: ma, amikor egyre korábban kell elkezdenünk az inzulinterápiát, a súlygyarapodás elkerülésének igen nagy a jelentősége. A testsúlyt kedvezően befolyásoló hatás elmaradása vélhetően a molekula módosított, 24 órás hatástartamot is lehetővé tevő szerkezetének köszönhető.
   A detemir olyan új inzulin–zsírsav hibrid, amely képes reverzibilisen kötődni az albuminhoz, a keringésben pedig fokozatosan disszociálni róla. Ez teszi lehetővé az aktív detemir-monomer elhúzódó felszabadulását, ami miatt előre jelezhetővé válik a felszívódás és a farmakodinámiás hatás. Feltételezhető, hogy ez csökkenti az éjszakai hipoglikémia kockázatát, amelynek tényét Madácsy professzor is megerősítette: ha az éjszakai időszakra kell bázisinzulint adni (márpedig 1-es típusban majdnem mindig kell), a detemirrel ritkábban alakul ki kórosan alacsony vércukorszint, mint a korábbi inzulinfajtákkal.
   Első terápiás lehetőségként, akárcsak a többi analóg inzulin, a detemir sem rendelhető kiemelt támogatással, vagyis csak azoknak jár a támogatott forma, akik anyagcseréje a korábbi inzulinok mellett nem megfelelő, és akiknél gyakori a hajnali hipoglikémia. Mivel azonban az inzulinkezelés beindítása után kialakul a remissziós szakasz – amelyet mézesheteknek neveznek, de a professzor szerint ezek „mézes hónapok vagy évek” is lehetnek –, ebben a szakaszban általában nincs szükség ennyire hosszú hatású inzulinra. Az átállításra általában többéves inzulinkezelés után, a serdülőkorban van szükség 1-es típusú diabétesz esetében.
   A detemir testsúlysemleges hatásának igen nagy a jelentősége – erősítette meg dr. Jermendy György (Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórháza, III. Belgyógyászati Osztály), akinek 2-es típusú diabéteszben szenvedők kezelésével szerzett tapasztalatai szerint a gyarapodás mértéke e típusban is kisebb, mint az NPHinzulinnal, amellyel ez ideig a 3. fázisú vizsgálatokban összehasonlították. Hozzátette: hatásgörbéje alapján alkalmazásának fő indikációja e típusban is a hajnali hipoglikémiás jelenség kivédése.