Cserháti az állammal fizettetné a licenc megszerzésének költségeit
Június végéig biztosan nem pihenhetünk, mert a speciális finanszírozási koncepciót, a humánerőforrás programot és feltehetően a járóbeteg ellátással kapcsolatos teendőket is elő kell készíteni, mondja a Népszavának adott interjúban Cserháti Péter miniszteri biztos.
(...) – A tervekből következik, hogy a korábban bejelentettnél több pénzre van szükség, s így már majdnem annyit költenek, amennyi az uniós forrásokból a vidéki kórházaknak jutott. Miért nem sikerült benne maradni az eredeti 335 milliárdban?
– A "Mi a sok, vagy mi az elég" kérdésre azt tudnám mondani, vidéken sem sikerült sok mindent megoldani a több mint 500 milliárd forintból. Azt mondhatjuk, hogy talán egyetlen centrum lett majdnem teljesen kész, a debreceni, mert oda már a 2004-2006 közötti uniós ciklusban is jutott jelentős, úgynevezett HEHOP-forrás az Auguszta-program keretében. A fővárosi kórházak harmada 1900 előtt épült, az utolsók is legalább 45 éve. A tervezéskor arra törekedtünk, hogy mindenütt olyan feladat maradjon, amit ott biztonsággal el is tudnak végezni. A nagyon költséges ellátások a három nagy – a dél-budai, az észak-pesti (Honvédkórház), dél-pesti – centrumba kerülnének. A központi régiót ennek megfelelően osztjuk három nagy területre. A központoknak a saját területükről a nap 24 órájában fogadnia kell a mentőket, és a legbonyolultabb eseteket. Így a jövőben az sem fordulhat elő, hogy valaki azért bénul le egy agyvérzés következtében, mert nem sikerül az agyszövet elhalása előtt, négy órán belül rögeltávolító kezelést kapnia. A hazai, évi negyvenezer sztrókos negyede gyógyultan térhetne haza, ha időben eljutna egy jól felszerelt centrumba. Most ez Budapesten néhány száz embernek sikerül, részben azért mert nincs elég szakorvos. Kérdezte, hogyan tudtunk megegyezni: például csak erre az egy szakmára, hogy mi, hol és hogyan legyen, öt órán át kerestük a megoldást. Ennek az lett a vége, hogy a Szent János kórház már most, 2017-ben kapna 2 milliárdot egy MR készülékre, és egy másik olyan gépre, amely segítségével idegsebészeik begyakorolhatják az agyi erekből a vérrögök eltávolítását. Mire átköltöznek a Dél-budai Centrumba, ők is képesek lesznek komplex stroke-központként is működni.
– Ilyen egyszerű, kétmilliárd és megmentenek néhány ezer beteget a bénulástól?
– Nem, nem ilyen egyszerű. Magyarországon jelenleg mindössze 10 olyan orvos dolgozik, akinek van licencvizsgája arra, hogy ezt a munkát önállóan végezze. Csakhogy egy 24 órás nonstop ellátáshoz legalább harmincra lenne szükség. A licencvizsga megszerzése két év és sok pénz. Most a budapesti ellátás átalakítása okán arra is törekszünk, hogy megszervezzük az oktatást, valamint az állam fizesse a licenc megszerzésének költségeit, cserébe pedig az orvos vállalja, hogy öt évig abban a kórházban marad, amely finanszírozta a képzését. Ez a lehetőség más szakmák előtt is nyitott, az új rendszerben legalább egy-két száz speciális szakorvossal többre van szükség. De hasonló módon működnénk együtt a speciális képzettségű szakdolgozókkal, ápolókkal. Azt tervezzük, hogy a kórházak kapnak egy keretet, melyből ösztöndíjat adhatnának a különleges tudás megszerzéséhez saját szakembereiknek. Valamennyi új centrum mellé nővérszálló is épülne, amelyben kis garzonlakásokat alakítunk ki, a megüresedő kórházi ingatlanok egy részét is ilyen célokra hasznosítanánk.
– A Szent János kórház épületei megmaradnak? Mennyi ingatlant verhetnek dobra?
- Egyet sem. Okultunk a 2007-es kórház-bezárásokból. (...)
