Covid-19: pár hetes és hónapos babák is érintettek
A Növekedés.hu-nak Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet orvosigazgatója adott interjút.
- A házi gyermekorvosok többsége vállalta a praxisközösségi munkát
- Százszázalékos hatékonyságot mutat a Pfizer-vakcina a gyerekeknél
- Rusvai Miklós: Fontos a gyermekek vakcinálása
- Novák Katalin arra kéri a várandósokat, regisztráljanak (Bővítve: igazolásminta)
- Long-covid ambulancia nyílik a gyermekgyógyászati klinikán
Önök országos intézményként tavaly március óta az egyik kijelölt intézménye a SARS-Cov-2-vel fertőzött gyerekeknek. Mik a tapasztalataik?
Igen, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet a Közép-Magyarországi Régióban az egyetlen gyermek Covid-ellátásra kijelölt intézet. Az első hullámban, tavaly tavasszal alig volt néhány olyan gyerek, akit Covid-19 miatt kellett volna felvennünk, inkább az volt jellemző, hogy kimutattuk a fertőzést olyanoknál, akik egyébként baleset vagy betegség miatt szorultak kórházi ellátásra. De náluk, ahogyan a gyerekek döntő többségénél, tünetmentes maradt vagy csak enyhe tünetekkel járt a fertőzés. A második hullám már kicsit erőteljesebb volt, a lakosságon belül is több volt a fertőzött, így nálunk is több olyan gyerek fordult meg, aki a fertőzés következtében szorult kórházi ápolásra.
Mennyiben voltak mások az ő tüneteik, mint a felnőtteknek?
A felnőttekre jellemző tüdőgyulladás, nehéz légzés alig-alig fordult elő, inkább láz, hányás, hasmenés miatt volt indokolt volt az infúziós kezelés. Tavaly ősszel már azt is megtapasztaltuk, amit az első hullámban nem, és amiről addig csak a pandémiában előttünk járó országokból érkeztek hírek: a gyerekkori sokszervi gyulladást. Erre az a jellemző, hogy enyhén vagy észrevétlenül lezajlik a gyermeknél a fertőzés, majd 2-4 hét elteltével súlyos állapotba kerül, a láthatatlanul lezajló citokin vihar miatt.
A vezető tünet a magas láz, sokan szenvednek hasi fájdalomtól, hasmenéstől, gyakoriak a bőrtünetek, jellemző lehet a száraz kötőhártyagyulladás. A betegség sokszor sokkos állapothoz vezethet, keringési elégtelenséggel társulhat, és a szív érintettsége is gyakori, inkább funkcionálisan, mint szerkezetileg és akár veseelégtelenséget is okozhat. Ezek miatt az ilyen betegeknél immunmoduláló és/vagy szteroidkezelést, keringés-, illetve légzéstámogatást kell alkalmazni. Vannak, akiket intenzív osztályon kell kezelni, ugyanakkor, bár az állapotuk súlyos, általában gyorsan regenerálódnak, és csak kevés gyerek szorul gépi lélegeztetésre.
Mennyire gyakori a Covid-19 nyomán kialakuló sokszervi gyulladás?
Amerikai adatok szerint 0,14 százalék, de ez biztosan nem pontos, hiszen az enyhe és tünetmentes esetekben nem történik diagnózis. Szerintem nem fontos a százalék, mert akinél kialakul, annak ez 100 százalék. Közel 60 esetet kezeltünk október óta, és ezeknek a betegeknek a 60-70 százaléka szorult átmenetileg intenzív osztályos kezelésre. Jelenleg a betegek döntő többsége akut Covid-fertőzés miatt került kórházba.
A harmadik hullám miben más a korábbiakhoz képest?
A harmadik hullámban gyökeresen megváltozott a kórokozó, tudjuk, hogy mindinkább az angol mutáns dominál, ami – szemben az eredeti kínai vírussal – sajnos a gyerekeket is erőteljesebben érinti. A tendencia kedvezőtlen, a vírus tavaly óta jelentős mértékben megváltozott, mind az epidemiológiáját, mind a klinikumát tekintve gyerekkorban.