Buda képtelen az önellátásra
Az elfogadott határok kompromisszumokat tartalmaznak az utazási idő tekintetében, de csak így tudták a szakmák többségében az ellátás teljes palettáját összegyűjteni egy-egy egészségügyi nagytérségben – írja a Weborvos.
A lap Imre László főigazgató-helyettest, a GYEMSZI Egészségszervezési és Finanszírozási Főigazgatóságának vezetőjét kérdezte a felosztás hátteréről. Ő egy korábbi előadásában már beszélt arról, hogy öt térségben a tervezett határok meglehetősen jól lefedik az ellátást, ugyanakkor például Fejér, Heves, Nógrád, Szolnok megye esetében elég magas a betegelvándorlás, és ebből is magas a fővárosi irányú betegmozgás. Ennek magyarázatául most azt mondja: „Valószínű, hogy a földrajzi közelség és a hagyományok, például a Budapestre ingázás, hozzájárultak a szokás kialakulásához. Kívánatos lenne, hogy a térségben a betegeket a lakhelyükhöz közel eső kórházakban lássák el, azaz enyhüljön a jelentős betegelvándorlás okozta aránytalan terhelés a fővárosi egészségügyi ellátórendszer egyes pontjain. Paradox, hogy néhol egészen kiváló kórházak környékéről is jelentős betegmigráció mutatkozik, ugyanakkor másutt nagy nehézségek árán fenntartható kiskórházak megmaradásáért akkor is komoly civil összefogás alakul ki, ha 20-30 perces közelségben egy szakmailag kifogástalan szolgáltató vehetné át a feladatot.”
Kezelendő aránytalanságból ugyanakkor Budapesten belül is lát eleget. Megítélése szerint a fővárosban jelenleg jóval nagyobb egyenlőtlenségek állnak fenn a három központi térség kapacitásai között az ország többi részéhez képest. Példaként említette a budai oldalt, ahol az országos átlagnál jóval alacsonyabbak a gyermekgyógyászat vagy a baleseti sebészet ágyszámai. „Ezekben a szakmákban a budai oldal egyelőre nem képes önellátásra, noha távlatilag ez a cél”, teszi hozzá Imre László a Weborvosnak.
