Beutaló pro familia címen
A pro familia szerződés júliustól nemcsak vény, hanem beutaló írására is jogosít. Nyár közepétől jelentősen megemelik az ügyeletben legálisan tölthető órák számát – ha a parlament is elfogadja a kormány által már megtárgyalt egészségügyi törvénytervezeteket.
A hamarosan az Országgyűlés elé kerülő – T/2936-os számú – törvényjavaslat szerint július elseje után a pro familia vényírási szerződéssel rendelkező orvosok jogosultak lesznek saját magukat, illetve közeli hozzátartozójukat szakorvosi ellátásra beutalni. Ez azért lényeges, mert így a családtagok mentesülnek a vizitdíj fizetése alól. A jogszabálytervezet pontosítja az intézmények várólisták felállításával kapcsolatos teendőit is, ugyanis az egészségügyi megszorítások következtében egyes kezelések megkezdéséig hónapokat kell várniuk a betegeknek. A kórházak nagyobb része mégsem állít fel várólistát, csak előjegyzésbe veszi pácienseit. A javaslat szerint a jövőben az előjegyzés és az ellátás megkezdése között 30 munkanapnál több nem telhet el. Ellenkező esetben várólistára kell venni a betegeket, és alkalmazni kell az ezzel kapcsolatos – jóval szigorúbb – szabályokat. Vagyis meg kell szüntetni a sok helyen alkalmazott kockás füzetes megoldást, és a beteg számára nyilvánosan követhetővé kell tenni az adatokat.
A kormány elfogadta az orvosi túlmunkára vonatkozó szabályokat is. Erre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság tavaly decemberben alkotmányellenesnek ítélte a korábbi szabályozást, és azokat idén június 30-i hatállyal megsemmisítette. Az Európai Parlament döntése alapján az orvosi ügyelet teljes egészében munkaidőnek minősül, tehát a munkaidő-korlátozás heti és éves szabályai az inspekcióra is vonatkoznak. A kormány ugyanakkor él az Európai Bíróság idén januári ítéletében megfogalmazott lehetőséggel, miszerint az orvosi ügyeletnél differenciált díjazást lehet alkalmazni. Az európai szabályozás szerint a készenlét nem minősül munkaidőnek, emiatt a jövőben csak a berendelés tényleges időtartamát kell a munkaidőkeretbe beszámítani. Az előterjesztés szerint az egészségügyi dolgozókra nem a Munka törvénykönyve és nem is a közalkalmazotti törvény korábbi előírásai vonatkoznának. Az egészségügyi túlmunka új jogi kategóriaként jelenne meg az új – T/2937-es számú – törvénytervezetben.
Eszerint a túlmunka nem haladhatja meg a heti 12 órát, ha orvosi ügyelet ellátására szolgál, akkor a heti 24 órát, vagyis a heti munkavégzés nem lehet több 60, illetve 72 óránál. Egy nap alatt az egészségügyi dolgozó 12 órát dolgozhat, ha ügyeletet lát el, akkor 24 órára is beosztható. Az egészségügyi tevékenység befejezését követően legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A javaslat megkülönbözteti a folyamatos ügyeletet ellátó egészségügyi szolgáltatókat, mert ott csak nyolcórás pihenőt kell kötelezően biztosítani. Hat munkában töltött nap után egy pihenőnap kiadása kötelező az indítvány szerint.
Hogyan egyeztethető mindez össze az egészségügyi tevékenységről szóló törvényben előírt, a betegek pihent egészségügyi dolgozóhoz való jogának biztosításával? A törvényjavaslat alapján az egészségügyi tevékenységgel töltött idő összeadása során csak az ügyeleteknek a tényleges egészségügyi tevékenység végzésével töltött részét kell figyelembe venni. Tehát az ügyeletek rendelkezésre állási idejét – amikor nem történik tényleges munkavégzés – nem kell beleszámítani.
Változik az orvosi ügyelet díjazása is. A törvényjavaslat minimális összegeket állapít meg, ezeknél a munkáltató többet is fizethet. Hétköznap a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső részének 70 százaléka illeti meg a dolgozót, heti pihenőnapon 80 százalék, munkaszüneti napokon pedig 90 százalék jár.
Átalakítják a készenléti szolgálat díjazását. Ennek minden órájára a személyi alapbér, illetve illetmény legalább 25 százalékát kell kifizetni, ha viszont az alkalmazottat értesítik, hogy be kell mennie munkahelyére, akkor innentől a munkavégzés idejére magasabb díjazás jár.
A munkáltató az egészségügyi ügyelet végzését el is rendelheti. Ha nincs kollektív szerződés vagy megállapodás, akkor a törvényi minimumértékek alapján kell fizetnie. Amennyiben a dolgozó önként vállalja a túlmunkát, 50 százalékkal kell megemelni a díjazását. A kormány tervei szerint a törvénymódosítások július elsején lépnek hatályba.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!