Beletörődött a kamara

Nem nélkülözhető a magántőke

Bár a Magyar Orvosi Kamarának csak kisebb – ugyan kétségtelenül fontos – változtatásokat sikerült elérnie a kórháztörvényben, a testület nem akar tovább konfrontálódni ez ügyben a kormánnyal. A harcnak nincs is sok értelme, a tervezett változtatásokat ugyanis nem övezi akkora társadalmi ellenállás, mint azt korábban gondolták. A törvény július 1-jén hatályba lép.

Nem konfrontatív, hanem konzultatív szerepre törekszik a Magyar Orvosi Kamara – jelentette ki lapunknak Komáromi Zoltán a kórháztörvényről zárt ajtók mögött tartott képviselő-testületi ülésüket követően. A kamara 13 pontban foglalta össze, mit ellenez, és mihez ragaszkodik a törvény parlamenti elfogadása kapcsán. A testület már nem kéri, hogy a kormány vonja vissza a törvényjavaslatot. Álláspontjukat inkább saját megnyugtatásukra rögzítették, miután a kormány elzárkózott attól, hogy – mint a kamara szerette volna – tiltsa a profitorientált működési formát és a szakmai befektetők részvételét a magánosításban. A kamara tisztségviselői felmérték, hogy a jelen helyzetben nem rendelkeznek megfelelő tömegtámogatással.

Az első figyelmeztető jel az az érdektelenség volt, amely Gyenes Gézának, a kamara főtitkárának és Cser Ágnesnek, az EDDSZ elnökének a részvételével a fővárosban lezajlott „roadshow-t” övezte. A múlt heti küldöttközgyűlés határozatképtelensége is kijózanítóan hathatott a kormány privatizációs elképzelései elleni radikálisabb fellépést szorgalmazókra. A polgári körök pedig mindössze 200 embert tudtak mozgósítani az Egészségügyi Minisztérium elé a kórháztörvény elleni tüntetésre. A MOK-kal folytatott parlamenti megbeszélésen ugyanakkor a miniszterelnök ígéretet tett, hogy a kórházak szakmai vezető testülete egyetértési jogot kap az orvosszakmai területeket érintő tulajdonosi döntéseknél. A kamara kérésére két héttel elhalasztották a kórháztörvény végszavazását, ez azonban nem módosítja a július elsejei hatályba lépést. A kormányfő ajánlatot tett egy állami hitellehetőségre, amelyre lapértesülések szerint az idei költségvetésből 50-100 millió forintot biztosítanának. Hajlott arra is, hogy az adott munkahelyen dolgozók előnyben részesüljenek a szerződéskötések során.