Békabőrből antibiotikum
Békák bőréből, csótányok, sáskák agyából és a tengervízből is próbálnak kinyerni természetes antibiotikumokat, írja a Magyar Idők.
A jelenleginél sokkal több lesz a végzetes sebfertőzés, megugrik a vérmérgezések és a halálos tüdőgyulladások száma, mindezek miatt nem mernek majd az orvosok szervátültetéseket végezni, sőt egy egyszerű vakbélműtét is életveszélyessé válik – szakértők szerint ilyen és hasonló következményei lehetnek a túlzott antibiotikum-használat miatt kialakuló szuperbaktériumoknak, írja a Magyar Idők. A jóslat pedig, amely szerint az ellenálló baktériumok évente akár tízmillió ember halálát okozhatják, főként Ázsiában és Afrikában, de több százezrekét az Egyesült Államokban és Európában is, nem a távoli jövőre, hanem már 2050-re, tehát nagyon is belátható időtávra szól – hangsúlyozta egy tegnapi szakmai konferencián a Semmelweis Egyetem Mikrobiológiai Intézetének vezetője.
Nagy Károly emlékeztetett: az antibiotikumokra nem reagáló baktériumok már ma évente 700 ezer ember halálát okozzák világszerte, csak az EU-ban 25 ezer áldozatot követelnek a szuperbaktériumok miatt kialakuló kórházi fertőzések. A professzor a legsikeresebb földi létformának nevezte a baktériumokat, amelyek kétmilliárd éve léteznek. Nem véletlenül tartja az Egészségügyi Világszervezet az emberiséget veszélyeztető egyik legjelentősebb tényezőnek a jelenleg használt antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumokat.
A WHO kétmilliárd dollárt gyűjt a jövőbeni gyógyszerfejlesztésekre, az Európai Unió pedig 800 millió euróval támogatja az innovatív gyógyszerkutatást. Nagy Károly példaként említette a baktériumok „újraérzékenyítésére” irányuló kutatásokat, azt, hogy kutatók békák bőrében vagy pandák vérében, csótányok és sáskák agyában, méhek gyomrában baktériumellenes molekulákra bukkantak, illetve hogy olyan, nanorészecskékbe zárt, programozható antibiotikumokkal is zajlanak már vizsgálatok, amelyek nem bántják a szervezet számára hasznos mikrobákat, csak azokat, amelyekre programozva vannak, sőt képesek rugalmasan követni az ellenállást tanúsító baktériumokat. Megemlítette azoknak a szegedi kutatóknak a törekvését is, akik az ellenálló képesség kialakulásáért felelős géneket próbálják meg azonosítani és kikapcsolni a baktériumokban.