Befolyásolja-e a migrén a kardiovaszkuláris halálozást?
Az utóbbi években több tanulmány is kimutatta, hogy a migrén, főleg az aurával járó, független kockázati tényezője a klinikai és szubklinikai kardiovaszkuláris betegségeknek.
Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen kapcsolat áll fenn – ha fennáll egyáltalán – a migrén és kardiovaszkuláris halálozás, valamint az összhalálozás között. Kevés publikáció született erről a kérdésről, és ezek is ellentmondóak: van, amelyik szerint a migrén kockázati tényező, mások szerint védő hatású, és megint mások nem mutattak ki semmilyen kapcsolatot a halálozással. A szerzők célja annak meghatározása volt, hogy befolyásolja-e a migrén a kardiovaszkuláris, a nem kardiovaszkuláris és az összhalálozást. Az elemzést nemekre, illetve aurával járó és aura nélküli migrénre bontva is elvégezték középkorú személyeken, maximálisan 40 éves követési idővel (medián követési idő: 25,9 év).
A vizsgálatot az izlandi Reykjavik Tanulmány keretében végezték el, amelybe 1907 és 1935 között született fővárosi személyeket vontak be. Az első vizsgálat 1967 és 1991 között történt. Összesen 9044 férfit és 9681 nőt vizsgáltak (átlagos életkor: 52,8 év). A személyek 11 százalékának volt migrénje (férfiak: 6 százalék; nők: 15 százalék), 8 százalékuknak aurával járó, 3 százalékuknak aura nélküli. A migrén felmérése mellett fizikális vizsgálatot, EKG-t, spirometriát és laboratóriumi vizsgálatokat is végeztek, és a személyek kérdőíveket töltöttek ki.
A résztvevőket 2007 végéig követték, és ezalatt 10 358-an haltak meg, 4323-an kardiovaszkuláris, 6035-en egyéb ok miatt. Aurával járó migrén esetén a bármilyen okból bekövetkező halál kockázata nagyobb volt, mint a nem fejfájós személyekben (a nemre és más változókra korrigált kockázati arány: 1,21). Hasonlóképpen nagyobb volt ebben a csoportban a kardiovaszkuláris mortalitás is (kockázati arány: 1,27). Aura nélküli migrén vagy nem migrénes fejfájás esetén azonban nem volt kimutatható ilyen kapcsolat.
Az kardiovaszkuláris halálozásra vonatkozó adatok további elemzése kimutatta, hogy aurával járó migrénben nagyobb volt a koronáriabetegség (kockázati arány: 1,28) és a stroke (kockázati arány: 1,40) miatti halál rizikója.
Mindebből az következik, hogy az aurával járó migrén mindkét nemben független kockázati tényezője mind a kardiovaszkuláris, mind az összhalálozásnak. A koronáriabetegség és a stroke rizikója is mérsékelten nagyobb a migrénes személyekben, főleg ha migrént aura kíséri. A migrénnek betudható kockázat azonban sokkal kisebb mértékű, mint a közismert rizikófaktorok – a dohányzás, a diabétesz és a magas vérnyomás – hatása.
A migrén és kardiovaszkuláris betegségek kapcsolatának mechanizmusa nem ismert, egyelőre csak feltételezések vannak. Az egyik legelterjedtebb ezek közül, hogy a migrén szisztémás betegség, amely az egész érrendszert érinti. Kimutatták, hogy a migrénes betegekben már nagyon fiatalon, 25 éves kor alatt rendellenes a vaszkuláris reaktivitás. Egy másik vizsgálatban aura nélküli migrén esetén kevesebbnek és csökkent működésűnek találták az endoteliális progenitor sejteket – ez növeli a koronáriabetegség és az ebből fakadó halálozás kockázatát.
Forrás: Larus S. Gudmundsson et al.: Migraine with aura and risk of cardiovascular and all cause mortality in men and women: prospective cohort study. British Medical Journal, 2010, 341:c3966. doi: 10.1136/bmj.c3966
