Balogh Zoltán: Fogy az idő és fogynak a kollégák is

Múlt szerdán hallgatta meg a parlament népjóléti bizottsága Pintér Sándor belügyminiszter-jelöltet, akihez az oktatáson kívül az egészségügy is kerül az ötödik Orbán-kormányban. Pintér számos elképzelést vázolt fel az egészségügy megreformálásával kapcsolatban, azt viszont kijelentette, hogy nem kíván gyógyítani és a gyógyító munkában részt venni.

Az egészségügy még a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet ideje alatt került – akkor ideiglenesen – a Belügyminisztérium alá. Erről az időszakról Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy nyilatkozott a Magyar Narancs megkeresésére, hogy a kollégák nagyon hiányolták az ápolásvezetést az operatív törzsben. „Rengeteg plusz feladatot kaptak az intézmények dolgozói, ami komoly szervezési munkát igényelt: ki kellett jelölni a veszélyzónákat, komplett osztályokat költöztettek el, más osztályokról vezényeltek át kollégákat” – emlékszik vissza a MESZK elnöke, aki szerint alapvetően hasznos döntés volt a katonaság bevonása az ellátásba, azonban az elején az is extra terheket rótt a kollégákra, hogy betanítsák a katonákat, akik csak ezt követően tudtak érdemben segíteni. „Az elmúlt két év tapasztalata alapján kijelenthetjük, hogy az ápolásvezetésnek azonban nincsen megfelelő rangja és szerepe a magyar egészségügyben” – teszi hozzá Balogh.

Az, hogy az elmúlt két évet túlélte a magyar egészségügyi rendszer, kizárólag a kollégák áldozatos munkájának, rugalmasságának és maximális teherbírásának köszönhető – jegyzi meg a kamarai elnök. A pandémia ideje alatt Balogh értékelése szerint azonban bizonyos szempontból fejlődést is tapasztaltak az egészségügy területén. A mentőszolgálatoknál kiépített informatikai rendszerek, amelyek megkönnyítették a napi munkát, a teljes egészségügy területére kiterjeszthetőek lehetnének. A kamarai elnök reméli, hogy a járvány során szerzett pozitív tapasztalatokat, jól bevált gyakorlatokat a kinevezendő szakpolitikusok komolyan veszik és alkalmazni fogják a jövőben is.

Az, hogy az egészségügy a veszélyhelyzet után is maradt a Belügyminisztériumnál, nem lepte meg a szakdolgozókat. „Várható volt” – jegyzi meg Balogh. 

A MESZK-elnök meglátása szerint Pintér Sándor kifejezetten előremutató dolgokat mondott a miniszteri meghallgatásán, amelyekkel  teljes mértékben egyet tud érteni. „A tudósításokból sokadjára kimaradtak azok a részek, amelyekben Pintér kifejezetten a szakdolgozókkal kapcsolatos elképzeléseiről beszélt” – mondja Balogh, amikor arról kérdezzük, hogy a kamara mit vár el a következő kormányzati ciklusban Pintér Sándortól. Balogh szerint kulcsfontosságú, hogy Pintér „betegközpontú egészségügyről” szólt. „Ezzel mi teljes mértékben azonosulni tudunk, azonban ehhez megfelelő számú és képzettségű, jól megfizetett kolléga kell legyen a rendszerben, akik kifogástalan és biztonságos munkakörülmények között tudják végezni a munkájukat” – magyarázza Balogh.

Véleménye szerint ha ezek az elvárások teljesülnek, akkor a szakdolgozók szívesen maradnának az állami egészségügyi ellátó rendszerben, így lehetne a betegek érdekeit szolgáló egészségügyet létrehozni. Ehhez azonban nagyon gyors intézkedésekre van szükség. Fogy az idő és fogynak a kollégák is.