Bábeli zűrzavar

Húsz hivatalos nyelv az unióban

Az európai országok közösségének májusi bővítésével húszra emelkedett az Európai Unió hivatalos nyelveinek száma. Nem csoda, hogy a bábeli zűrzavarban több ezer tolmácsra és fordítóra van szükség, és hogy az EU adminisztratív kiadásainak már csaknem fele, több mint nyolcszázmillió euró ezekre a feladatokra megy el. Még akkor is, ha a hétköznapokban leginkább az angolt, a németet és a franciát használják.

Az unió polgárai bármelyik tagállam nyelvén benyújthatják kérelmeiket, kérdéseiket az Európai Unió intézményeihez, az Európai Bírósághoz, a bizottságokhoz, az Európai Parlamenthez, az ombudsmani hivatalokhoz, s ezen intézmények kötelesek ugyanazon a nyelven válaszolni. Erre nagy is az igény, hiszen egy felmérés szerint a 380 millió uniós polgár közül 200 millióan csak anyanyelvüket beszélik.

A parlamenti képviselők is felszólalhatnak saját nyelvükön, s ennek következtében szükség lehet közvetítő nyelvre. Azaz, ha nincs például máltai–magyar tolmácsa az EU-nak, akkor nyilván előbb például angolra kell lefordítani a máltai szavakat, s csak ezután lehet magyarra átültetni a szöveget.

Gőzerővel dolgoznak

Az unió májusi bővítése más okból is temérdek munkát ad az idegen nyelveket magas szinten ismerőknek: az Európai Unió jogszabályait immár 20 nyelven kell folyamatosan megjelentetni. A feladat óriási: a tavalyi 1,5 millió közlönyoldalhoz képest idén várhatóan 2 millió oldalnak kell elkészülnie.

Nem csoda, hogy még a nyár vége felé sem készült el például az EU jogszabályainak teljes körű, hiteles magyar nyelvű gyűjteménye. Folyamatosan érkeznek ugyan a kiadványok a 205 kötetes, 90 ezer közlönyoldalt felölelő joganyagból, ám mintegy 5 ezer lap megjelenésének időpontja még mindig bizonytalan.

Pedig Magyarország 1997 óta foglalkozik az európai jogszabályok lefordításával, illetve többlépcsős, a laikusok számára már-már ésszerűtlenül aprólékos hitelesítésével, és teljesítette is a vállalt határidőket. Nem is nálunk akadt el a dolog, hanem Brüsszelben, illetve Luxemburgban. Az EU ugyanis a csatlakozás előtti napokban rengeteg jogszabályt jelentetett meg visszadátumozva, ám idő hiányában csak számítógépen olvasható formátumban és szerkesztés nélkül. Az unió ezt követően valamennyi így megjelentetett szöveget újra közzétette helyesbített formában, illetve tesz közzé folyamatosan.