Azzá leszel, amit eszel – a rejtélyes E

Az adalékanyagok és a génkezelt élelmiszerek veszélyei

Időről időre olvashatunk az élelmiszeriparban használt különböző adalékanyagok egészségkárosító hatásairól szóló híreket. De mi is az igazság? Valóban veszélyesek a ma már kötelezően E-, illetve INS számokkal jelölt adalékanyagok? És mi a helyzet a génmódosított élelmiszerekkel?

Az interneten, a sajtóban – anonim közreadók által – megjelentetett adalékanyag-listák félrevezető információkat tartalmaznak, és nyilvánvaló hamisítványok. Semmilyen kapcsolatuk sincs a hivatkozott kutatóintézetekkel – vélekedik az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) élelmiszeradalék- és kémiai szennyezőanyag főosztályának vezetője. Dr. Sohár Pálné szerint ezek az álhírek arra mindenesetre alkalmasak, hogy megijesszék az embereket. Legutóbb a düsseldorfi egyetem gyermekrákkutató klinikájának, korábban a francia villejuifi rákkutató centrum tudományos kutatásainak eredményeire hivatkoztak azok az ismeretlenek, akik az adalékanyagok rákkeltő hatására figyelmeztettek. A forrásként megjelölt intézetek mindkét esetben élénken tiltakoztak, és kijelentették: intézményük tudósai semmilyen kutatást nem publikáltak az említett témában. – Az OÉTI – mondja a szakember – már több esetben közölt határozott állásfoglalást az időnként megjelenő, megtévesztő listák ellen. Ezek a minden tudományos alapot nélkülöző felsorolások bizalmatlanná teszik a fogyasztókat, és sokat árthatnak a bennük feltüntetett termékek – egyébként vétlen – gyártóinak is. Az sem elképzelhetetlen, hogy egy-egy esetben a konkurencia is felelős az álhírekért.

Mit takarnak a számok?

Nyugat-Európában az 1960-as években fejlesztették ki az élelmiszer-adalékanyagok azonosítására az E számozási rendszert. Ez kezdetben négy adalékanyag-csoportot tartalmazott: színezékek (E 100–199), tartósítószerek (E 200–299), antioxidánsok és antioxidáns-szinergisták (E 300–499), illetve emulgeátorok, stabilizálók, sűrítők, zselésítők (E 400–499). Az E számozási rendszert ma az Európai Unióban alkalmazzák. A világ más országaiban az INS rendszert használják, amely az európainál sokkal több adalékanyagot tartalmaz. Mindkét lista elvileg ugyanazon alapokra épül, számértékei megegyeznek, de a sok felhasználásra alkalmas anyag közül másokat engedélyeznek Amerikában és másokat Európában – avat be a részletekbe dr. Sohár Pálné. Magyarországon – az uniós előírások átvételével – csaknem másfélszer több adalékanyagot tartalmaz az új lista, mint a korábbi. Ezek felhasználását itthon éppen olyan szigorú követelmények szabályozzák, mint a nyugat-európai államokban. A hatályos előírások szerint csak engedélyezett adalékanyagok használhatók fel, kizárólag a meghatározott célra és mennyiségben, csak indokolt esetben, az adott élelmiszer minőségének, eltarthatóságának javítására.