Az ötödik (metabolikus) elem

A nem alkoholos eredetű zsírmájat a metabolikus szindróma „halálos négyesével” való egyre nyilvánvalóbb kapcsolata miatt sokan a tünetcsoport ötödik elemének tartják.

A nem alkoholos eredetű zsírmáj (non alcoholic fatty liver disease, NAFLD) a felnőtt népesség negyedét is érintheti. Gyakorisága az elhízottak, illetve a 2-es típusú diabéteszben szenvedők körében még nagyobb, 70–90 százalék is lehet. Fiatal felnőttkorban 10–25 százalékra becsülik az előfordulását. Egy novemberben publikált vizsgálat (Eur J Gastroent Hep 2006;18: 1241–45) eredményei szerint pedig az elhízott fiatal felnőttek körében még nagyobb (52 százalékos) a prevalenciája. Az elhízott gyermekek közül gyakorlatilag minden másodiknál fennáll a kórkép, míg nem elhízott kortársaiknál az arány csupán 2,6 százalékos.
A többnyire tünetmentesen zajló kórképre legtöbbször véletlenül, magasabb májenzimértékek alapján derül fény, de a betegek 70 százalékánál a laboratóriumi leletek nem mutatnak eltérést. Előrehaladott esetben sem okoz a fáradtságon kívül kifejezett panaszokat. Diagnosztizálása nem egyszerű: a kóros májfunkciós értékek mellett leginkább a májnagyobbodás vagy az ultrahangvizsgálattal észlelt diffúz elváltozás igazolja, de ezek is csak későbbi stádiumban. Szövettani vizsgálattal ugyan egyértelműen kimutatható, azonban májbiopsziát ilyen indokkal ritkán végeznek.
Szoros kapcsolata a hasi elhízással, diszlipidémiával, inzulinrezisztenciával és a 2-es típusú diabétesszel – a metabolikus szindróma „halálos négyesével” – egyre nyilvánvalóbb. Olyannyira, hogy sokan a metabolikus szindróma ötödik tünetének tartják az NAFLD-t (Diabet Med 2007;24:1–6). Míg egyre valószínűbb, hogy a halálos négyes és az NAFLD kedvezőtlen hatásai kölcsönösen erősítik egymást, az NAFLD-nek a metabolikus szindrómától független hatásai is vannak. Fennállásával csökken az antiaterogén vegyületek, így az adiponektin és az apolipoprotein B-100 termelődése; nő a lipidperoxidációs termékek szintje; szisztémás gyulladás és endotheldiszfunkció alakul ki. A változások együttes következményeként nő a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának (CVD) kockázata.
 Egy amerikai vizsgálat során például kiderült, hogy NAFLD-re utaló GPT értékek alapján – függetlenül az egyéb kockázati tényezők fennállásától – meg lehet jósolni, kialakul-e 10 éven belül CVD. Egy másik felmérésbe kétezer, kezdetben kardiovaszkuláris betegségben nem szenvedő felnőtt cukorbeteget vontak be. Náluk az NAFLD az ötéves megfigyelési időszak alatt másfélszeresére növelte a CVD veszélyét. Új, független kockázati tényezőt ismerhettünk meg tehát.