„Az orvosokat körüllengi egyfajta gyógyszergyári korrupcióra utaló gyanú”
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatójával, dr. Kőszeginé dr. Szalai Hildával közöl interjút a PharmaOnline, ebből idézünk egy rövid részt.
– Amikor megjelent a hír, hogy az OGYI jogkörét kiterjesztik, akkor a házkutatás lehetőségét megdöbbenéssel vette tudomásul a közvélemény. Élt már ezzel a jogával az OGYI?
– Eddig még nem. Most van egy olyan esetünk, amikor lehet, hogy kénytelenek leszünk alkalmazni. Amikor ehhez az eszközhöz kell folyamodni, ott már a bűnözés szintjéhez ér az intézet. Mivel Intézetünkben olyan kormánytisztviselők dolgoznak, akik nincsenek kiképezve rendészeti feladatokra, a rendőrséggel való kooperációt a munkatársak védelme érdekében fontosnak tartom. Ezzel kapcsolatban már lépéseket is tettünk a rendőrséggel történő szabályozott együttműködés kialakítására. ...
– A mostani salátatörvénybe becsempészett tanú nélküli meghallgatás nem éppen a transzparencia irányába hat.
– Az említett jogintézmény bevezetését azért javasolták jogászaink, mert egyedül ezzel az eszközzel látják biztosítottnak a beidézett tanúk befolyásolás mentes tanúvallomás tételét.
– Ha már az átláthatóságnál tartunk, Koncz József, a négy gyógyszeripari szövetség közös etikai bizottságának elnöke egy őszi, gyógyszerkommunikációs konferencián elmondta, van olyan hazai érdekvédelmi szervezet, mely azt fontolgatja, hogy a tagjai körében kötelezővé tenné az ipar és az orvosok közötti szerződések nyilvánosságra hozatalát. Amerikában ez működő modell. Mennyire látja mindezt hazánkban kivitelezhetőnek? Javítaná ez a gyógyszeripar presztízsét?
– Nagyon hasznos kezdeményezés lenne, vélhetően visszaszorítaná az etikátlan együttműködéseket az ipar és az orvosok között. Pillanatnyilag hatósági jogkörünkben van lehetőségünk arra, hogy megvizsgáljuk a gyártók és az orvosok közötti szerződéseket. Ennek során gyakran találkozunk olyan szerződésekkel, amelyeknél bizonyítható az értékaránytalanság a teljesítés és a kifizetések között, másrészt összefüggés tárható fel az ilyen szerződések és a gyógyszerfelírási szokások között. A honlapunkon közzétesszük az egymillió forint vagy az azt meghaladó összegű pénzbírságot megállapító, valamint a pénzbírság mértékétől függetlenül az ismételt jogszabálysértést megállapító jogerős határozatokat. Idén a gyógyszerismertetési szabályok megsértése miatt a legnagyobb bírság ötvenmillió forint volt. Visszatérve a kérdésére, hangsúlyozom: támogatom a transzparenciát, ugyanakkor nyilvánvalóan az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat is be kell tartani.
– Mit gondol, az orvosok mit szólnának ehhez?
– Tartok tőle, hogy nem okozna osztatlan lelkesedést ez a felvetés. Másrészt azt hiszem – mindamellett, hogy egyeseket érzékenyen érintene – összességében a hivatás gyakorlóinak előnyére válna, növelné a hivatás presztízsét. Ma jól érzékelhető, hogy az orvosokat körüllengi egyfajta gyógyszergyári korrupcióra utaló gyanú, így azok is sérülnek és védtelenek, akik etikus magatartást tanúsítanak és egyáltalán nem érintettek – olvasható a pharmaonline.hu-n.
