Az orvos a legjobb gyógyszer
A beteg gyermekek gondozói úgy vélik, hogy terápiás együttműködésüket leginkább az növeli, ha az orvos megfelelően kommunikál velük. Mit jelent ez az antibiotikum-fogyasztással kapcsolatosan?
Maria L. Salazar és munkatársai tanulmánya (Caregivers’ Baseline Understanding and Expectations of Antibiotic Use for Their Children) a Clinical Pediatrics júniusi számában jelent meg (DOI: 10.1177/0009922812439243).
A szerzők kiemelik, hogy a bakteriális rezisztencia fokozódásának legfontosabb oka az antibiotikumok túlzott használata, ezt pedig nagyrészt az okozza, hogy a szülőknek téves elképzeléseik vannak arról, hogy milyen betegségek esetén, milyen hosszan és milyen gyakran kell e gyógyszereket fogyasztani.
A túlzott antibiotikum-használat okai között azonban az is szerepel, hogy ha az orvos úgy véli, hogy a szülő antibiotikumot akar felíratni, nagyobb valószínűséggel állít fel bakteriális fertőzés-diagnózist (70% vs 31%) és nagyobb valószínűséggel ír fel antibiotikumot (62% vs 7%).
A témával foglalkozó tanulmányok nagy része hangsúlyozza a szülők antibiotikum-használattal kapcsolatos képzésének fontosságát, azonban nagyon keveset tudunk arról, hogy a szülőknek eredendően mennyi tudásuk van az antibiotikumokkal kapcsolatosan, illetve hogyan vélekednek a képzés minőségéről.
Salazar és munkatársai tanulmánya ezért azt tűzte ki célul, hogy megvizsgálja, a szülőknek milyen elvárásaik vannak az antibiotikumokkal kapcsolatosan, és hogyan vélekednek az orvosok felvilágosító törekvéseiről.
Az önkitöltős kérdőíveket alkalmazó vizsgálatban 0-18 éves gyermekek szülei, gondozói vettek részt, akik beteg gyermekükkel gyermekgyógyászati klinikákat kerestek fel. A kérdőívben rákérdeztek arra, hogy mit gondolnak a szülők arról, milyen gyakran kell megadott betegségekben (így a 8 leggyakoribb gyermekgyógyászati betegségben: felső légúti fertőzés vagy nátha, hasmenés, fülgyulladás, torokgyulladás, tüdőgyulladás, láz, vírusfertőzés, szemfertőzés) antibiotikus kezelést alkalmazni (válaszlehetőségek: mindig, néha, sose, nem tudja). Megkérdezték a szülőket arról is, mit gondolnak, milyen hosszan kell adni az antibiotikumokat, megtartják-e a gyógyszert, ha a gyerek nem szedi be az összest és mit gondolnak arról, mi segíti a pontosabb gyógyszerfogyasztást. Rákérdeztek, hogy a gondozóknak mi a véleménye az orvos által elmondottakról és milyen egyéb helyen szereznek még be információt a gyógyszerekkel kapcsolatban.
246 gondozó töltötte ki a kérdőívet, a gondozott gyermekek átlagos életkora 2 év, a gondozóké 27 év volt.
A 8 leggyakoribb gyermekgyógyászati betegséggel kapcsolatos kérdésekre a gondozók 46-70 százaléka adott helytelen választ, 8-19 százalékuk válaszolta, hogy nem tudja, mi a helyes válasz.
A szülők 70 százaléka helytelenül, antibiotikummal kezelné a felső légúti fertőzést, illetve náthát, 55 százaléka túlkezelné a fülgyulladást és 52 százaléka túlkezelné a tüdőgyulladást. 5 százalékuk abbahagyta az antibiotikus kezelés alkalmazását, amikor a gyermek állapota javult.
Csak 58 százalékuk nyilatkozta azt, hogy orvosuk tájékoztatta őket a lehetséges mellékhatásokról, és 61 százalékuk nyilatkozta azt, hogy orvosuk teljes körűen felkészítette őket az antibiotikum használatára.
A szülők 42 százaléka nyilatkozta azt, hogy fontos számára a ritkább, napi egyszeri vagy kétszeri dozírozás, és csak 37 százalékuknak volt fontos a kezelés hossza, a többiek úgy vélték, hogy a rövidebb kezelés nem növeli együttműködésüket. A gyógyszer ára 27 százalék számára volt együttműködést befolyásoló tényező, és 20 százalék tartotta fontosnak ebből a szempontból a gyógyszer ízét. A gondozók 24 százaléka szerezte információit az internetről.
Következtetések
A szülők oktatása leginkább a következő 3 betegségre kell kiterjedjen: felső légúti fertőzés vagy nátha, fülgyulladás, tüdőgyulladás, mindazonáltal mind a nyolc leggyakoribb gyermekgyógyászati betegséggel kapcsolatosan nagy a szülők tájékozatlansága. Fontos, hogy a gondozók megtanulják: sok fertőzést vírusok okoznak, és ezekre a betegségekre nem használ az antibiotikus kezelés. Legkevésbé a legmagasabb jövedelműek várják el orvosuktól az antibiotikum felírását, azonban a magasabb képzettségűek (bár az orvosok úgy vélik) nem tudnak többet a gyógyszerhasználatról.
A páciens-orvos kommunikáció még jelentősen javítható, hiszen csak a szülők 60 százaléka volt teljesen elégedett annak minőségével. Az együttműködést a megfelelő kommunikáció fokozza a leginkább, és alig van rá befolyása a gyógyszer árának, ízének, a kezelés időtartamának.
