Az online szorongás a mentális egészség sürgető kihívása
Az online szorongás napjainkra a mentális egészség egyik legsürgetőbb kihívásává vált – hangsúlyozták a résztvevők a Nyomás alatt – Szorongásaink a valós és a virtuális térben című konferencián szerdán Budapesten.
A Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös rendezvényén Bodolay-Papp Zsófia kutatási szakértő arról beszélt: a közösségi média használata gyakran szorongáshoz vezet, a felhasználókban aggodalom jelenik meg amiatt, hogy mások jobban élnek, sikeresebbek náluk, ez a folyamatos összehasonlítás pedig stresszt okoz. Hozzátette: jellemző az online megítéléstől való félelem, az üzenetküldéssel kapcsolatos szorongás, valamint a kimaradástól való félelem is.
A szakértő rámutatott: egyre több ember fordul mesterséges intelligenciához lelki támogatásért. Sokan akár még pszichoterápia helyett is ChatGPT-hez hasonló algoritmusoktól próbálnak segítséget kérni – fűzte hozzá. Bodolay-Papp Zsófia kitért arra is, hogy a szorongásra egész iparág épült, az interneten a legkülönbözőbb megoldásokat - vitaminok, stresszlevezető gyakorlatok, táplálékkiegészítők – kínálják, amelyek sokszor eredménytelenek, károsak, veszélyesek is lehetnek.
Brlázs Ágnes kutatási szakértő arról beszélt, hogy a nőkre, lányokra sokkal jellemzőbb a szorongó attitűd, mint a fiúkra, férfiakra. Kutatások szerint, ha a gyerekek, kamaszok sok időt töltenek a közösségi médiában, hajlamosabbak úgy érezni, hogy az életük unalmasabb, ők kevésbé boldogok, és irigylik mások életét. Ennek ellenére mégis jelen vannak ezeken a platformokon, mert félnek, hogy kirekesztetté válnak a kortárs közösségből – magyarázta. Hangsúlyozta azt is, hogy ahol alacsony a digitális készségek szintje, ott kiemelkedően magas az online bántalmazások aránya is.
Ferenczi Borbála addiktológiai konzultáns rámutatott: jelenleg mintegy 400 ezer gyerek nő fel olyan családban, ahol legalább egy szülő szenvedélybetegséggel küzd. Aki pedig szenvedélybeteg családban nő fel, az sokkal jobban kitett mindenféle szorongásnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az érintettek többnyire akkor kérnek segítséget, és akkor jelennek meg a szociális ellátó rendszerben, amikor már nagy a baj. Szenvedélybeteg családban állandó a bizalmatlanság, állandó a kiszámíthatatlanság, nem lehet tudni, milyen állapotban van a szülő, mire milyen érzelmi reakció érkezik – fogalmazott. Hozzátette: a szenvedélybetegséget sok szégyen és titok övezi, ezért a hozzátartozók nem tudnak és nem mernek segítséget kérni. Aki szerhasználat alatt áll, érzelmileg elérhetetlen – jelentette ki a szakértő, aki kiemelte azt is, hogy az aktív függőség minden esetben izolálja az érintettet és a családtagjait is.
Ferenczi Borbála elmondta, a szenvedélybetegek és családtagjaik körében leggyakrabban szorongás, pánikroham, depresszió, pszichiátriai diagnózisok, önsértés, öngyilkossági gondolatok, indulatkezelési zavarok és problémás szerhasználat jelentkezik. A szorongás hosszú távon negatívan hat a kognitív funkciókra, rendellenes neurológiai működést eredményez, az állandó magas készültség elveszi az energiákat, amit az érintett másra fordíthatna – tette hozzá.
Ficzere Andrea, a Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány elnöke hangsúlyozta: ha valaki szorong, az sokszor önmaga számára sem nyilvánvaló, és nem látszik kívülről, különösen igaz ez a gyermekeknél. Reményét fejezte ki, hogy a konferencia sokaknak segít abban, hogy saját bajaikat, fel nem térképezett érzéseiket felszínre hozzák.
Szabó László Zsolt, az NMHH médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója közölte, már negyedik alkalommal szervezték meg az alapítvánnyal közös konferenciát. Megjegyezte: a szorongás digitális és valós térben egyaránt jellemző, és reményei szerint mindkét esetben megoldást kínálhatnak a rendezvényen elhangzó előadások.
