Az önkéntes biztosítások sem profitáltak az egészségügy válságából
A gazdasági válságnak az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatásáról, a napokban publikált WHO elemzés fontosabb megállapításait ismertti a Napi.hu.
A költést az ellátás oldaláról is megpróbálták visszafogni – idézik a jelentést lapban –, ami a fizetős szolgáltatások felé tolta a rendszert, növelve a közvetlen lakossági kifizetéseket. Majdnem az összes felmérésben szereplő ország végrehajtott valamilyen változtatást az egészségügyi ellátáson válaszul a válságra. A legáltalánosabb megoldás az ellátási csomag szűkítése volt, erre 18 országban került sor, 13 országban a kiegészítő hozzájárulások költségét növelték.
Változtattak a jogosultságon is. Néhol kiterjesztették, épp a szegények és a fiatalok védelme érdekében. Észtországban például bevonták az ellátásba a munkanélkülieket. Máshol azonban kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportoktól vonták meg az ellátást. Spanyolországban például az EU-n kívülről érkezett illegális bevándorlók, Csehországban az állandó lakcímmel nem rendelkezők kerültek ebbe a körbe.
Költséghatékonyságra hivatkozva, több országban egyes ellátásokat, technológiákat, gyógyszereket vontak ki az állami finanszírozásól, és volt ahol az alapellátás hozzáférhetőségét korlátozták.
Az önkéntes egészségbiztosításokról az elemzés megállapítja, bár megvédhetnek a plusz kiadásoktól, de nem foltozzák be hatékonyan a közfinanszírozott ellátás meglévő lyukait, különösen azokban az országokban, ahol eleve magas a lakosság közvetlen szolgáltatás vásárlása, azaz a magánfinanszírozás aránya. A gazdasági sokkra való reagálásban, a várakozások szerint az önkéntes egészségbiztosítás általánosan nem játszik az eddigieknél nagyobb szerepet – olvasható a napi.hu-n.
