Az átmeneti helyzetben is biztosítani kell a szakmailag átgondolt, megfelelő ellátást, ezért az ombudsman részletes intézkedési tervet vár az egészségügyi tárcától a lelki egészség országos programjában kidolgozott szakmai javaslatok folyamatos megvalósítása érdekében.
Az egészségügyi miniszter szerint a tárca több fontos lépést tett, de részletes intézkedési terv kidolgozását nem tartja indokoltnak, és kiemeli, hogy a mentális egészséghez kapcsolódó feladatok jelentős része több tárca együttműködését feltételezi.
Az ellátás területi aránytalanságait csak részben sikerült megoldani, a fekvőbeteg ellátóhelyek különösen a gyermek- és ifjúságpszichiátriai és addiktológiai ellátásból hiányoznak, egyes régiók pedig teljes egészében ellátatlanok. Az akut és rehabilitációs ellátás elválasztása, a rehabilitációs ágyak hiánya akadályozza a pszichiátriában gyakorta szükséges folyamatos és hosszú távú utókezelést, ami nélkül pedig nő a betegek visszaesésének veszélye. Nem megoldott az agresszív magatartású, önmagukra vagy másokra veszélyt jelentő, illetve egyéb (fertőző, belgyógyászati) betegséggel küzdő pszichiátriai betegek elhelyezése és kezelése sem. Egyebek között ezeket a megállapításokat tartalmazta Szabó Máté ombudsman utóvizsgálati jelentése, amely 2009 decemberében készült el. Ebben a biztos – a korábbi vizsgálatának folytatásaként – elemezte a pszichiátriai betegellátás és szakmai irányítás országos intézménye, az OPNI megszüntetésének következményeit, egyúttal felmérte a hazai pszichiátriai és addiktológiai ellátás általános helyzetét, állapotát, működését, külön kiemelve a gyermekpszichiátriát.
Tavaly év végén Szabó Máté sürgős megoldásért az egészségügyi miniszterhez és a kormányhoz fordult. Arra kérte az egészségügyi tárcát, hogy a korábban, a szakma képviselőinek bevonásával kidolgozott, a Lelki Egészség Országos Programban (LEGOP) megfogalmazott javaslatok megvalósítása érdekében tegyen konkrét intézkedéseket, dolgozzon ki részletes végrehajtási ütemtervet, megnevezve a határidőket és felelősöket, valamint gondoskodjon a végrehajtás ellenőrzéséről.
A miniszter válaszában beszámolt az egészségügy fejlesztésére, támogatására meghirdetett pályázati lehetőségekről, valamint arról, hogy egy tervezett jogszabálymódosítás eredményeként a jövőben a területi kórházak mellett a súlyponti intézmények is részesülhetnek a régiók krónikus, rehabilitációs és ápolási kapacitásaiból, illetve bővül az intézményen belüli, egyes ellátási formák közötti átcsoportosítási lehetőségek köre. Megjegyezte azonban azt is, hogy véleménye szerint az ombudsmani jelentés nem vette kellően figyelembe a pszichiátriai és addiktológiai szakterület sajátos fejlődését, az átörökített, rövid távon csak részben orvosolható problémák tömegét.
A biztos ezek után felhívta az egészségügyi miniszter figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban sokan panaszkodtak beadványaikban az ellátórendszer működésére, ami arra utal, hogy az ellátórendszer hiányosságai továbbra is fennállnak. Ezért Szabó Máté további érdemi intézkedéseket sürgetett, és fenntartotta a jelentés megállapításait és ajánlásait. Egyetértett azonban a miniszterrel abban, hogy nem minden probléma orvosolható rövid távon, de továbbra is szükségesnek mondta, hogy a LEGOP fontos, előremutató javaslatainak megvalósítása érdekében – korábbi ajánlásának megfelelően – részletes végrehajtási terv készüljön.
A miniszter erre azzal reagált, hogy a LEGOP végrehajtására külön intézkedési terv kidolgozását nem látja indokoltnak, mivel elfogadásakor rögzítették benne a legsürgetőbb feladatokat és előkészületben van egy ezzel kapcsolatos uniós pályázat. Hangsúlyozta azt is, hogy a pszichiátriai és addiktológiai ellátás problémái alapvetően megegyeznek az egészségügyi ellátórendszer általános gondjaival, azonban a növekvő társadalmi elvárások, illetve a minőségi és speciális ellátás iránti fokozódó igény néha kétségtelenül nehéz helyzetet teremt.
A miniszter tájékoztatta a biztost arról is, hogy a szakterület képviselőinek bevonásával folyik a pszichiátriai rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás és a gondozóintézeti gondozás finanszírozásának áttekintése. A tárca a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a fiatal drogbetegek megfelelő kezelésére. Ennek érdekében a szakmai prioritások között szerepel a gyermekpszichiátriai rehabilitációs kapacitások bővítése, és a 14–18 éves kor közöttiek drogkezelésének kapacitásbővítése.
Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...