Az OGYI segítsége a gyógyszerek beazonosíthatóságára
Bővítette internetes szolgáltatását az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), a honlapján megtalálható gyógyszerek és gyógytermékek könnyebb azonosíthatóságáért a legális készítmények fényképei láthatók – mondta Szepezdi Zsuzsanna, az OGYI főigazgatója szerdán Budapesten.
A gyógyszerek pontos leírásán, gyártójának feltüntetésén túl elérhető a gyógyszer külső és belső csomagolásának, illetve csomagolás nélküli fotója.
Szepezdi Zsuzsanna sajtótájékoztatóján elmondta, a készítményekről készült képeket folyamatosan töltik fel a honlapra, illetve azokat naprakészen tartják; jelenleg a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek 30 százaléka már képpel is azonosítható az intézet honlapján. Hozzátette: ezzel az új szolgáltatással szeretnének fellépni a gyógyszerhamisítás ellen.
Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője közölte, kezdeményezik a büntető törvénykönyv módosítását, hogy a gyógyszerhamisítás büntethető legyen és szabadságvesztéssel sújtható cselekedetnek minősüljön. Mint mondta, jelenleg gyógyszerkereskedelemi visszaélésért az ÁNTSZ büntethet, legfeljebb 50 ezer forintos bírsággal, ezt az összeget Székely Krisztina nevetségesnek nevezte.
A szakértő egy most közzétett tanulmányt ismertetve beszámolt arról, hogy a hamis készítmények „térnyerése” az Európai Unióban is komoly probléma; az Európai Bizottság adatai szerint az elmúlt öt évben csaknem nyolcszorosára nőtt az unió határain belül lefoglalt hamis gyógyszerek száma. Egy gyógyszergyártói felmérés szerint 77 millió európai kockáztatja az életét azzal, hogy a legális gyógyszerbeszerzési csatornákat megkerülve, nem ellenőrzött helyekről – többségében az internetről – vásárol bizonytalan eredetű pirulákat. Leginkább a különböző potencianövelő, testsúlycsökkentő vagy étrend-kiegészítő termékeket hamisítják – mondta el Székely Krisztina.
Hozzátette, becslések szerint Magyarországon a teljes gyógyszerforgalom 3 százalékát tehetik ki a hamis készítmények, és a tanulmány szerint a magyar lakosság hét százaléka „hajlik” arra, hogy ismeretlen eredetű gyógyszert vásároljon.
Az OGYI főigazgatója megerősítette, Magyarországon interneten nem lehet sem receptköteles, sem vény nélkül kapható legális készítményt venni, kivétel ez alól az adott gyógyszertár internetes felületéről vásárolt (vény nélküli) készítmény, de ez a vásárlási „forma” is leginkább a házhozszállítást foglalja magában.
Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, a HENT elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a feketekereskedelem, beleértve a hamis készítmények kereskedelmét is, körülbelül ezermilliárd forint bevételkiesést okoz Magyarországnak.
A HENT többi között tévéreklámban is felhívja a figyelmet a bizonytalan eredetű gyógyszerek veszélyeire. Az április 28-tól főműsoridőben sugárzott reklámfilmben halálfejjé „állnak össze” a pirulák, és a narrátor arra figyelmezteti a nézőt, hogy csak biztonságos helyen vásároljon gyógyszert. A testület ezzel a reklámfilmmel is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy milyen kockázatot vállal, aki interneten, piacokon, utcán vagy klubokban vesz receptköteles gyógyszert vagy egyéb gyógykészítményt.
Hamisnak minősül az a készítmény, amelynek eredetét vagy összetételét szándékosan és tisztességtelenül, haszonszerzés céljából úgy tüntetik fel, hogy az nem felel meg a valóságnak. A hamis gyógyszereknek több típusa van: van, amely a feltüntetettnél több vagy kevesebb, illetve más hatóanyagot tartalmaz, de az is előfordul, hogy a megfelelő mennyiségű hatóanyagot tartalmazza, de hamisan tüntetik fel a gyártót vagy a forgalmazót. Az illegálisan forgalmazott gyógyszerek hatóanyag-tartalma megfelelő lehet, de nincs forgalomba hozatali engedélyük.
