A teljesítményfokozók és potencianövelők között akad a legtöbb hamis szer Magyarországon

Szepezdi Zsuzsanna a gyógyszerbiztonsággal foglalkozó szakmai konferencián elmondta: hamis az a gyógyszer, amelynek eredetét vagy összetételét szándékosan és tisztességtelenül, haszonszerzés céljából úgy tüntetik fel, hogy az nem felel meg a valóságnak.
 
A hamis gyógyszereknek több típusa van: van, amely a feltüntetettnél több vagy kevesebb, illetve más hatóanyagot tartalmaz. Az is előfordul, hogy a megfelelő mennyiségű hatóanyagot tartalmazza, de hamisan tüntetik fel a gyártót vagy a forgalmazót. Az illegálisan forgalmazott gyógyszerek megfelelő hatóanyag-tartalommal rendelkezhetnek, de forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkeznek – ismertette a főigazgató.

Szepezdi Zsuzsanna szerint a szabadkereskedelem térnyerésével nőtt a veszélye annak, hogy hamis gyógyszerek kerüljenek a piacra, s ezekre igény is jelentkezik. Mint mondta, a veszély valós, nemcsak a kéretlen internetes hirdetések (spam) terjedése miatt, hanem azért is, mert a fogyasztók nincsenek eléggé tisztában azzal, milyen egészségkárosító hatásai vannak ezeknek a szereknek, amelyek egyúttal a gazdaságra is rossz hatást gyakorolnak és a gyógyszerekbe vetett bizalmat is csökkentik. Hangsúlyozta: ha most nem történnek hathatós lépések a folyamat megállítására, akkor a hamis gyógyszerek később sokkal nagyobb problémát fognak okozni.

Bódis Lászlóné, országos tiszti főgyógyszerész felhívta a figyelmet arra, hogy a hamis készítmények életveszélyesek is lehetnek. Legfőbb ismérvük, hogy nem rendelkeznek engedéllyel, külső megjelenési formájuk hasonlít az eredetihez, akár szennyezettek is lehetnek, különböző toxikus anyagokat tartalmazhatnak, vagy épp lejárt a szavatosságuk. Előfordult, hogy a hatóanyag nélküli gyógyszerek miatt ezrek haltak meg egy maláriajárványban egy fejlődő országban – jegyezte meg. Kitért arra, hogy ezek a szerek maradandó egészségkárosodást is okozhatnak. Gyakran borzasztó higiéniai körülmények között – akár betonkeverővel –, zuglaborokban, nem engedélyezett technológiával állítják elő őket.

Magyarországon és a fejlett országokban főleg az életmódjavító készítmények – potencianövelők, teljesítményfokozók, testsúlycsökkentők – hamis változatai az elterjedtek, szemben a fejlődő országokkal, ahol inkább az életmentő, fertőzésgátló gyógyszerekre, antibiotikumokra, lázcsillapítókra van igény.

A gyógyszerhamisítás kötődik a szervezett bűnözéshez és 150 milliárd dollár éves bevételkiesést okoz a világban. Ez pedig a kutatás-fejlesztéstől von el pénzt – mondta Bódis Lászlóné, hozzátéve: a világ gyógyszerkereskedelmének 7–10 százalékát teszik ki a hamis készítmények. A fejlődő országokban ez az arány 25–50, Magyarországon 3–5 százalék. A hamis gyógyszerek legfőbb gyártója India és Kína. Bódis Lászlóné szerint Magyarországon az internetes kereskedelem jelenti a legnagyobb terhet, számtalan kétes eredetű gyógyszert hirdetnek és az utcai kereskedelem is megjelent.

A konferencián a szakemberek egy hamisítás elleni stratégia felállítását szorgalmazták. Szükségesnek tartják a lakossággal való intenzívebb kommunikációt, felvilágosítást, az ellenőrzések és a vizsgálatok fokozását, valamint a nemzeti és uniós hatóságok közötti együttműködés elmélyítését. Emellett egységes jogszabályi és szankcionálási rendszer felállítását javasolják.

MTI