Az MTA kutatóhálózat vezetőinek javaslata a finanszírozásra
Az új kutatásfinanszírozási rendszerről mondják el véleményüket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közel 5 ezer főt foglalkoztató kutatóintézet-hálózatának vezetői.
Az MTA-kutatóhálózat kutatóközpontjainak főigazgatói és önálló kutatóintézeteinek igazgatói az új kutatásfinanszírozási rendszerről a Palkovics Lászlótól, az ITM miniszterétől és Szabó Istvántól, az NKFIH elnökhelyettesétől 2019. január 17-én kapott személyes tájékoztatás és a számukra véleményezésre megküldött „Tématerületi Kiválósági Program 2019 – Programjavaslat” dokumentumai alapján közös álláspontot alakítottak ki, amit részletes értékelést és nagyszámú tisztázandó kérdést is tartalmazó dokumentum csatolásával január 23-án küldtek meg az ITM és az NKFIH vezetőinek.
Az MTA-kutatóhálózat vezetői támogatni kívánják az MTA elnökét, az ITM miniszterét és az NKFIH vezetését a KFI rendszer hatékonyabbá tételében és a rendelkezésre álló források növelésében. Mint a legsikeresebb hazai kutatóhelyek vezetői az MTA elnökével és vezetésével közösen kialakítják a kutatóhálózat átalakítására vonatkozó tervezetet az akadémiai kutatóhelyek átvilágításának eredményei, az ITM koncepciója és jó külföldi modellek figyelembevételével.
Az MTA kutatóhálózatának intézményvezetői egyhangúlag elengedhetetlennek tartják a „Tématerületi Kiválósági Program 2019” tervezetében bemutatott rendszer kiegészítését, továbbfejlesztését, a jogszabályi és intézményi háttér megteremtését. 2019. április 1. helyett az így kialakított új rendszer 2020. január 1-jei bevezetését javasolják az NKFIH és az ITM vezetésének. Egyúttal szükségesnek tartják, hogy a jogszabályi környezet átalakításáig a hatályos MTA- és költségvetési törvénynek megfelelően folyjék az MTA-kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek működésének finanszírozása.
Arra az esetre, ha az ITM és az NKFIH az előbbi javaslatukat elveti, az MTA-kutatóközpontok és önálló intézetek vezetői alternatív javaslatot is tettek a Tématerületi Kiválósági Program módosítására. 2019-ben azok az intézmények, ahol ezt a jogszabályi és pályázati feltételek lehetővé teszik, a jelenleg is pályázati alapon folyó kutatások összes közvetlen költségét a meglévő kutatási támogatási szerződéseikből, támogatási okirattal megkapott vagy egyéb forrásaikból fedezik (nem az ún. elemi költségvetés terhére).
Az MTA-kutatóhálózat minden egyes önálló jogi személyiségű tagja (kutatóközpont és önálló kutatóintézet) igényt nyújthasson be a 2019. évben nála folyó kutatások pályázatokkal le nem fedett költségeire (eddigi elemi költségvetésére), így többek között a működési költségekre, a nem tudományos dolgozók és a kutatói törzsállomány bérére, a központi tudományos szolgáltatások költségeire és a közfeladatok ellátásához szükséges (intézmény- és tudományterület-specifikus) költségekre.
Ez nélkülözhetetlen és más forrásból nem finanszírozható alapfeltétele a folyó kutatási projektek eredményes teljesítésének, az ehhez szükséges intézményi tudományos és általános szolgáltatások biztosításának, az intézmények fenntartásának, rendeltetésszerű működésének és újabb kutatási és fejlesztési források megszerzésének.
Az MTA-kutatóhálózat tagjai – az MTA keretein belül – továbbra is készek együttműködni a kormányzat által tervezett új KFI rendszer nemzetközi normáknak is megfelelő kiépítése és fenntartható, hatékony működtetése érdekében.