Az iskolai egészségfejlesztés hatása
A teljes körű iskolai egészségfejlesztés elkötelezett hirdetőjével és szakértőjével, Somhegyi Annamária főorvossal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a WHO Schools for Health in Europe Network magyar nemzeti koordinátorával a Magyar Idők beszélgetett.
– A drogprevenció témakörében arról beszélt a közelmúltban Bódis József oktatási államtitkár, hogy az iskoláknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a teljes körű egészségfejlesztésre. Mit jelent és mit érdemes tudni erről a szülőknek, a pedagógusoknak?
– A teljes körű intézményi egészségfejlesztést 2012 óta jogszabály írja elő minden köznevelési intézménynek. Lényege, hogy a pedagógusoknak a gyerekekkel töltött évek során úgy kell a mindennapokat megoldaniuk, hogy az a gyerekek egészségét szolgálja, voltaképpen tehát beépül a mindennapok menetébe, vagyis – akárcsak otthon, a családban – az intézményekben is folyamatosan törődni kell az egészséggel. A népegészségügy nagy eredménye, hogy sikerült a teljes körű intézményi egészségfejlesztést köznevelési előírássá tenni. Mindez pedig azért történhetett, mert az Orbán-kormány köznevelési vezetői elméjükbe és szívükbe zárták, megértették a dolog jelentőségét.
– Fogalmazhatunk úgy, hogy ez nemcsak egy projekt, hanem több annál?
– Ez a mindennapi élet maga: hogyan élünk otthon, és hogyan élhetnek a gyerekek a köznevelés intézményeiben? Fontos, hogy erről tájékoztathassuk a szülőket és a pedagógusokat, hiszen a szülői támogatás, illetve a szülők és pedagógusok együttműködése sokat javít az eredményességen. A szülőknek tisztában kell lenniük azzal, mit várhatnak egészségfejlesztés szempontjából az oktatási intézményektől, a pedagógusoknak pedig érteniük kell, hogy mit vár tőlük az ország. Olyan felnőtteket, akik sorban állnak az egészségügyi intézményekben? Vagy olyanokat, akik jó egészségi állapotban képesek az ország ügyeit előrébb vinni? Az ország jövője ugyanis a felnövekvő generáción, a gyermekeinken múlik. Az előzményekért pedig a 2000-es évek elejéig kell visszatekinteni. 2003-ban adódott lehetőség a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottságban, hogy az illetékes minisztériumokkal közösen tervezzünk meg mindent, amit a gyerekekkel az oktatási intézményekben tenni kellene annak érdekében, hogy jobb legyen az egészségük, ez volt a teljes körű intézményi egészségfejlesztés születése. Én akkoriban az egészségügyi minisztériumban dolgoztam, az én feladatom volt ennek az intézése, és az ügyet azóta is a szívemen viselem.
– Az egészségfejlesztési alapfeladatok eredményes megvalósítása milyen kézzelfogható eredményekhez vezethet?
– A teljes körű iskolai egészségfejlesztés a nemzetközi és a hazai szakirodalom bizonyítékai szerint jobb egészséget eredményez, miközben javít a tanulás eredményességén, csökkenti a lemorzsolódást, segít a szenvedélyek megelőzésében, javítja az alkalmazkodókészséget, a stresszkezelést, illetve a problémamegoldást. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósítása népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél.
– Mindezek ismeretében a hamarosan kezdődő új tanévre milyen útravalót adna a pedagógusoknak?
– Egyszerűen azt javaslom, hogy abban a nem kevés időben, amit a gyerekekkel töltenek, ne elavult, alkalmatlan módszerekkel foglalkozzanak velük. Bátran használják az új módszereket, és hamar rájönnek, hogy nemcsak a diákok, hanem ők maguk is jobban fogják érezni magukat az iskolában. Az oktatásirányítás minden erőfeszítése is éppen erre irányul.
A teljes interjút a Magyar Idők közli.
