Az iskola növeli a várható élettartamot
Magyarországon és más országokban is tovább élnek és egészségesebbek a magasabb végzettségű emberek, közli a Defacto.
Az átlagos élettartam az alapfokú végzettségűek között a legalacsonyabb, míg a felsőfokú végzettségűek között a legmagasabb. Például Magyarországon átlagosan 8 évvel élnek tovább a felsőfokú végzettségűek, mint az alapfokú végzettségűek. Az életstílus, a szokások, a magasabb jövedelem és a jobb munkakörülmények mind hozzájárulhatnak az összefüggéshez. A visegrádi országokban rövidebb a várható élettartam, és nagyobb a különbség az alap és felsőfokú végzettek élettartama között, mint Skandináviában, közli a blog. amely azt is megnézi, összefügg-e a végzettség konkrét betegségek előfordulásával.
A magas vérnyomás nagyban összefügg az életmóddal. a legalacsonyabb végzettségűeknek a legrosszabb az egészségi állapota. Például Magyarországon a magas vérnyomás gyakorisága több, mint 20 százalékponttal magasabb az alapfokú végzettségűek körében, mint a középfokú végzettségűek körében. Összességében azt találjuk tehát, hogy a magasabb végzettségű emberek tovább élnek és egészségesebbek.
A fentiek azt sugallják, hogy mind a kisgyermekkori foglalkozások, mind a közép- és felsőfokú képzés bővítése javítaná a diákok egészségét és növelné életük hosszát. Ezek az eredmények tovább erősítik a Defacto már többször megfogalmazott véleményét, hogy az oktatás bővítése és minőségének javítása elsőrendű gazdaság- és nemzetpolitikai cél kell hogy legyen Magyarországon.
