Az illatos növények királyai

Gyógyhatású orchideák

Az orchideák az illatos növények királyai – állította a taoista gondolkodó, Konfuciusz az időszámításunk előtti 6. században. Ezt hallva talán a virágok páratlan szépségére gondolunk, és nem a felhasználhatóságukra. Ám e növények számos kultúrában szolgáltak gyógyászati célokat, igaz, hatékonyságuk bizonyítása még várat magára.
A tapasztalt vagy bizonyított gyógyhatás sok, nem látványos növényt tett már közkedveltté. A városi ember kamillát ma már szinte csak szárított formában lát (vagy úgy sem, hacsak ki nem szakad a teafilter – a szerk.), a tiszafa pedig, amely az emlőrák kezelésében megérdemelt helyet kivívott taxol természetes forrása, sokak számára teljesen ismeretlen növény.
Az orchideákkal sincs ez másképp. Több mint 25 ezer természetes fajuk többsége a trópusi éghajlat alatt él, a nálunk kapható vagy kiállításokon látható növények nagy része nemesített hibrid, számukat megbecsülni is nehéz. A trópusokon az orchideák a fákon élnek, a kérgükben telepednek meg, és az ágakon összegyűlt szerves anyagokból nyerik a tápanyagot. Mérsékelt éghajlaton viszont nem érdemes a fákat kémlelve kirándulni, hiszen az itt élő fajok talajlakók. A hazánkban élő egyedek szép, bár kétségkívül kevésbé dekoratív növények, mint a trópusi orchideák. Magyarországon 60 orchideafaj honos, mindegyikük védett növény. A hazai népi gyógyászatban nem számítottak jelentős gyógynövénynek, ezért szerencsére az újkori füvesemberek nem ritkították állományaikat.