hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés
hirdetés

Megbecsült öregkor, szervezett ellátás

Az idős ember erőforrás

A tapasztalat nem szerezhető meg az iskolapadban. Ha elvárnák, akkor idős korunkban is képesek lennénk fejlődni. Sok idős ember rendkívül kreatív, aktív. Számos zeneszerzőt, festőt, írót ismerünk, aki idős korában remekműveket alkotott, gazdagítva közös szellemi örökségünket − mondta lapunknak dr. Hidasi Zoltán, az SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Memória szakambulanciájának vezetője.

Az öregedés nem egyenlő a betegséggel, de sok idős ember szenved egyszerre többféle betegségben. Mennyire megoldott az ellátásuk?

Az idősek ellátása nagyon nehézkes. Én ezt a pszichiátria felől látom, de a problémát nagyon nehéz szakmákra szétbontani, hiszen a betegségek együtt vannak jelen, a beteget egységében kell vizsgálni és kezelni. A belgyógyászati, neurológiai, pszichiátriai kórállapotokat azonban nem tudják egy helyen ellátni. A kivizsgálás defenzív, nehézkes, a szervezése jórészt megoldatlan. A beteget ide-oda küldözgetik a különböző szakemberekhez, ami inkább ártalmas a betegnek, már csak az utazgatás-szállítás miatt is. A zavartság és nyugtalanság nehezen kezelhető belgyógyászati osztályon, és a szakszemélyzet sincs erre felkészülve. Ilyenkor a beteg átkerül a pszichiátriára, ahol viszont a belgyógyászati kezelése nem megoldott. Geriátriai osztályon, konziliáriusi rendszerben lehetne megoldani, ahol a szakember jön el a beteghez, nem őt viszik. Emellett fontos kérdés a krónikus ápolás. Sok idős ember kis segítséggel jól funkcionálva élhetne a saját otthonában. Ha szervezett segítség biztosítaná számára például az ételhordást, a takarítást, a gyógyszerelést, akkor az ellátás nem terhelné az egészségügyet és a szociális rendszert. Vannak erre jó példák több helyen is az országban, de sajnos nem mindenhol. A kórházban ápolt idős beteg az idegen környezetben rosszabbul érzi magát, eltávolodik a családtól, a megszokott környezetétől, költséget jelent a rendszernek, és elveszi a helyet más, ellátásra szoruló betegtől, tehát mindenképpen ez a legrosszabb és legdrágább megoldás. Össze kellene kötni az akut, a krónikus és a szociális ellátást és átlátható, jól szervezett betegutakat biztosítani az időseknek és hozzátartozóiknak.

Hogyan lesz kezelhető az egyre több idős?

Óriási feladat előtt áll a társadalom. A hétköznapokban látjuk, hogy a nagy szenvedést okozó, gyakori időskori pszichiátriai betegségek ellátása nagyon nehézkes, mert egyelőre kicsi hozzá az apparátus. Egyre többen felismerik ezt a helyzetet, és létrejönnek geriátriai pszichiátriai osztályok. Reméljük, egyre több ilyen intézmény segíti majd az egyre több idős beteg ellátását.

Várható-e a belátható jövőben hatékony gyógyszer az Alzheimer-kór ellen?

Rövid távon sajnos nem úgy néz ki, hogy sikerülne áttörést elérni. Sok gyógyszervizsgálat van folyamatban, de ezek az elmúlt 13 évben nem jártak sikerrel. Egyes vélemények szerint a koncepció a hibás, mert tiszta Alzheimer-kór talán nem is létezik. Mindig jelen vannak vaszkuláris, degeneratív és anyagcsereokok, amelyekkel szövődnek a specifikus központi idegrendszeri elváltozások, és amelyek megoldása nélkül nem érhető el érdemi javulás a beteg állapotában. Több gyógyszercég le is állította a központi idegrendszeri kutatásait. Sok pénzt fordítottak a kutatásokra, amelyek nem hoztak eredményt.

A szociális ellátórendszerrel milyen az együttműködés?

A szociális gondok megoldása még a szakmainál is nehezebb. A szakmait így-úgy megoldjuk, de hiába tudnánk hazabocsátani a beteget, ha a szociális helyzete miatt nem tud egyedül élni, mert nincs hozzátartozója, az ápolása, gyógyszerelése nem megoldott. Klinikánkon is dolgozik szociális munkás, aki segíti a betegek elhelyezését és ápolását, de kevés az eszköze. Egyenetlen az ellátás, bizonyos területeken jó a házi ápolási szolgálat, máshol viszont nem.

Hogyan segíthetne a modern technika?

Ami fizikai munkát igényel, az biztosan gépesíthető lesz, mint az emelés, forgatás, fürdetés. A gondoskodás, a kedvesség nem robotizálható. Radikális attitűdváltozásra van szükség. Az öreg ember ma gyakran nyűg a társadalom és a család nyakán. Megbecsült öregkorra lenne szükség, amikor az idős ember öröm. Öröm, hogy gondoskodhatunk arról, aki eddig gondoskodott rólunk, mint ahogy a tradicionálisabb értékeket követő társadalmakban tapasztalható.

Most az az általános nézet, hogy az idős emberek nem ismerik a digitális technikát, nem használják az okos eszközöket, nem érdemes hozzájuk ezekkel fordulni. Igaz ez?

Ez tévhit, és egyre inkább az lesz, ahogy a majd a már digitalizált világban aktív éveit elérő generáció is öregedni kezd. Lehet a jövő időseinek applikációt fejleszteni. Van már sok okoseszközön alapuló alkalmazás, ami segít az időseknek, technikai segítséget nyújt. De más előítéletek is nehezítik az idősek helyzetét, például ne keressenek új állást, ne akarjanak dolgozni, tanulni, fejlődni. Nem várjuk el ezt tőlük, pedig képesek lennének rá, hiszen már sok tapasztalatuk van, tudásuk kikristályosodott. A tapasztalat nem szerezhető meg az iskolapadban. Ez azt jelenti, hogy értékes erőforrásokról lemondunk. Ha elvárnák, akkor az idős is képes lenne fejlődni. Sok idős ember rendkívül kreatív, aktív. Számos zeneszerzőt, festőt, írót ismerünk, aki idős korában remekműveket alkot, gazdagítva közös szellemi örökségünket.

Mit tanácsolna a geriátria iránt érdeklődő fiatal orvosoknak, hallgatóknak?

A szakma sok frusztrációval jár, de ez az egész orvoslásra elmondható. A szakmai része szép, érhetünk el sikereket, a szociális nehézségek jelentik a legtöbb gondot. Az orvosokat nagyon fenyegeti a kiégés. A hallgatókat segíteni kell a személyre szabott, saját megküzdési stratégiák kialakításában. Szerepmodellt kell nekik adni, amit tudnak követni, ez a ma oktató klinikusok kiemelten fontos feladata.

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés