Ízelítő
Az év informatikai furcsaságai. II. rész
2009. december 20. 14:16

Implantátumok
Egy Kínától kissé nyugatabbról származó hír szerint az indonéz kormány azt tervezi, hogy a jövőben az országban rádiófrekvenciás azonosító mikroáramkört (RFID-chipet) ültetnek be a „szexuálisan agresszív” AIDS-es állampolgárok bőre alá. Az egészségügyi dolgozók és az emberjogi aktivisták hevesen ellenzik a tervezetet, de a kormányzat úgy véli, csak így lehet elérni, hogy az országban – mely Ázsiában élen jár az AIDS betegszám növekedésében – azonosíthatók, követhetők és kriminológiailag felelősségre vonhatók legyenek a betegséget szántszándékkal(!) terjesztők.
.jpg)
Mobilegészség
Tovább haladunk nyugat felé. Noha sokan kész tényként kezelik, pontosan még ma sem tisztázott, milyen káros egészségügyi hatásai vannak a maroktelefonozásnak, ám egy elképesztő mobiltelefonos hisztériahullámtól még a sokat tapasztalt amerikai békefenntartóknak is leesett az álla Afganisztánban. Az ázsiai országban ugyanis nemrégiben az a hír kapott szárnyra, hogy a helyi mobiltelefon-szolgáltatók hálózatain halálos nyavalya terjed. A derék afgánok nem elektronikus kártevőtől rettegtek, hanem attól pánikoltak be, hogy állítólag egy minden esetben halállal végződő biológiai(!) betegséget kaphattak volna el kutyaközönséges mobilhívásokkal és sms-ekkel. Az általános tömeghisztérián csak a szolgáltatók és számos kormányintézmény összefogásával indított erőteljes felvilágosító kampány segítségével sikerült úrrá lenni.
A fenti babonával ellentétben egyértelműen beigazolódott, hogy szó szerint gyilkolni lehet az iPodokkal. Egy 100 pacemakeres bevonásával végzett amerikai (USA) vizsgálatsorozat szerint az elektromágneses interferencia miatt már az is súlyos következményekkel járhat, ha mindössze 5–10 másodpercre körülbelül 6–7 centiméternyi közelségbe kerül a szívritmus-szabályozóval élők mellkasához az Apple kis médialejátszója. A pacemakerekről egyébként is régen bebizonyosodott, hogy fogékonyak a vezeték nélküli informatikai támadásokra, ezért komoly nemzetközi kutatások – Európában főként Svájcban és Franciaországban – folynak a biztonságuk javítása érdekében.
A notebookosok és az azoknál jóval kisebb netbook-felhasználók hazánkban is egyre növekvő táborának sem árt az óvatosság. Ezekről a hordozható számítógépekről ugyanis az utóbbi években egyre gyakrabban igazolódik be, hogy gyári hibás az akkumulátoruk, ezért a készülékek időnként váratlanul felrobbannak vagy kigyulladnak. Sajnálatos, hogy nálunk az érintettek erről csak az interneten – ott is jobbára csak angolul – olvasható gyári értesítőkből szerezhetnek tudomást, mert hazánkban – tisztelet a kivételeknek – az üzleti kultúra még nem érte el azt a szintet, hogy a magyarországi forgalmazók magukra vállalják a gyári visszahívások érvényesítését.
Sok más mellett egy ennél kevésbé közvetlen, alattomosabb veszély is leselkedik a hordozható számítógépek felhasználóira, elsősorban azokra, akik az „ölükben interneteznek”: az úgynevezett „tojássütő-effektus”. Az elnevezést kénytelenek vagyunk hímsovinizmusnak minősíteni, mert a jelenség a hölgyeket is érinti, és azt értjük alatta, hogy a hordozható informatikai eszközök hőhatása hosszú távon bizony nem igazán tesz jót a reproduktív szerveknek.
A rádiófrekvenciás eszközök egy további veszélye ma még kisebb jelentőségű, de a közeljövő – sőt, néhol már a jelen – technológiái mellett már komolyan számolni kell vele. A kutatók ugyanis sokat várnak a terahertzes tartományban (a spektrum mikrohullámú és infravörös közötti sávja) működő fizikai biztonsági eszközöktől, mert ezek „átlátnak” például a levelek borítékán, a ruhán, sőt a falon is. Erre azért képesek, mert a terahertzes tartományban a fotonok az alacsony energiaszint miatt kevésbé hajlamosak kémiai akadályba ütközni – és éppen ezért azt várták, hogy biológiai hatásaik is elenyészőek. Ugyanakkor kiderült, hogy bizonyos körülmények között ezeknek a fényrészecskéknek a rezonanciája felbontja a DNS kettős spirálját, és szétzilálja az örökítőanyag szálait. Több kutató szerint nem lenne célszerű, ha további vizsgálati eredmények ismerete nélkül telepítenék a repülőtereken vagy a kórházakban a már ma is létező terahertzes biztonsági kamerákat.
A hasznos mobil
A mobileszközöknek szerencsére nemcsak hátrányai, hanem előnyei is vannak. Egy 16 éves kongói fiú éppen a maroktelefonoknak köszönheti az életét. A kamasznak egy víziló harapásától súlyosan megsérült a bal karja, és mire orvoshoz került, már olyan súlyosan elfertőződött, hogy szinte haldoklott, ezért elkerülhetetlen volt az amputáció. Igen ám, de az orvos, a Medecins Sans Frontieres jószolgálati küldetésében ott, a dzsungelben tartózkodó érsebész, David Nott még sohasem végzett hasonló műtétet, ráadásul a felszerelése is csak kisebb műtétek végzésére volt alkalmas. Az Angliában ritka műtétnek számító életmentő végtag-eltávolítást végül úgy végezték el, hogy Londonban tartózkodó kollégájával, Meirion Thomas sebészprofesszorral oda-vissza sms-ek segítségével tartották a kapcsolatot, és közösen, lépésről lépésre hajtották végre a beavatkozást.
A hordozható eszközök haszna egyébként egy másik felhasználási területen, a betegek távfelügyeletében is egyre gyakrabban mutatkozik meg. Ma már hazánkban is lehetséges a mobiltelefonos távoli vérnyomásmérés, EKG-felügyelet vagy a vércukorszint-monitorozás. A tudósok „Body 2.0” víziója szerint nem túl távoli utódaink visszatekintve azt tartják majd furcsának, hogy őseik életfunkcióit nem figyelték folyamatosan a beléjük ültetett implantátumok segítségével olyan központi automata rendszerek, amelyekhez a mai mobiltelefonokéhoz hasonló kommunikációs csatornákon jutnak el az érzékelők adatai.
Informatikai incidensek
.jpg)
Medical Tribune