Az eutanáziától a kórházi elbocsátásokig

Párbeszéd: meg kellene kérdezni az embereket az eutanáziáról

 Szabó Rebeka (Párbeszéd) arról beszélt, hogy Karsai Dániel alkotmányjogász súlyos, gyógyíthatatlan ASL-betegségben szenved és az életvégi döntések magyar jogi szabályozásával kapcsolatban indított ügyét most tárgyalják Strasbourgban. Úgy vélte, ez egy nagyon súlyos kérdés, hiszen az eutanázia körüli vita világnézeti kérdéseket érint. Pártja teljes szívvel áll Karsai Dániel és mindenki mellett, aki hasonló helyzetben van, fontos a kiszolgáltatott helyzetben lévők támogatása, a szenvedésük mérséklése. Kiemelte: a kormány azt akarja elérni, hogy utasítsák el Karsai Dániel beadványát, miközben az emberek nagy része elfogadhatónak tartja az eutanázia valamilyen formáját. Hasznos lenne, ha inkább ilyen érdemi kérdésekkel keresné meg a kormány az embereket, az Országgyűlésnek pedig vitát kellene folytatnia erről, jelentette ki.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára együttérzését fejezte ki. Válaszában kifejtette: Magyarországon az aktív eutanázia nem megengedett, ez következik az alaptörvényből és az Alkotmánybíróság több döntéséből, és amikor a kormány benyújtotta a védekezését Karsai Dániel ügyében, a magyar jogrend szabályaira hivatkozott. Közölte: a kormány figyelemmel kíséri a strasbourgi eljárást, és arra kérte az Országgyűlést, hogy szintén tegye ezt. Ugyanakkor Magyarországon az aktív eutanázia továbbra sem megengedett, tette hozzá.

 Kórházi elbocsátásokról kérdezett a Momentum képviselője

Sebők Éva (Momentum) a belügyminiszterhez fordulva azt tudakolta, igaz-e, hogy elbocsátásokra készülnek az orosházi és a gyulai kórházban, elsősorban a létesítmény-üzemeltetésben dolgozók körében. Hozzátette: úgy értesült, országos jelenségről van szó; ennek részleteiről kért őszinte kormányzati tájékoztatást. Miért kockáztatják a magyar emberek biztonságát?, kérdezte a képviselő.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: az intézmények adósságállománya közötti különbséget gyakran az eltérő adottságok magyarázzák, ezért döntött úgy a kormány, hogy az üzemeltetési kérdésekkel "ne az orvosi, a szakmai vezetőknek kelljen foglalkoznia a kórházon belül", hanem az állam lássa el azt, az e feladatokat már most is számos intézménynél ellátó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) révén. Kiemelte: a "gondnoksági tevékenység" átvételével az adósságtermelés egyik okát és az aránytalanságok fontos faktorát kiküszöbölik, hiszen a KEF várhatóan máshogy szervezi meg a feladatellátást. Jelezte, ez nyilván átszervezésekkel, módosulásokkal jár, ugyanakkor száznál több "sziget" helyett országos áttekintésben kezelhetik a helyzetet.

Az interpelláló a választ nem fogadta el.

DK: kiknek fizettek e lélegeztetőgépek tárolásáért?

Gy. Németh Erzsébet (DK) arra várt választ a belügyminisztertől, "melyik Fidesz-közeli cégnek fizet milliókat az Orbán-kormány a használhatatlan lélegeztetőgépek raktározásáért". Arról beszélt: jelenleg a 13 ezer darab, 2020-ban több mint 300 milliárd forintért, "szégyentelenül túlárazva" megvett eszközt tárolnak Magyarországon. A beszerzést az elmúlt 13 év "egyik legaljasabb és legsikeresebb lopásának" nevezte a képviselő.

Válaszában Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a koronavírus-járvány idején minden ország arra törekedett, hogy minél több lélegeztetőgépet szerezzen be, mert nem tudták, mennyire lesz szükség. Hozzátette: a kormány nem akarta olyan helyzetbe hozni az orvosokat, hogy az eszközszűke alakuljon ki, mert azzal gyakorlatilag halálra ítélték volna a súlyos betegeket, így a beszerzés volt az egyetlen felelősségteljes döntés. Az államtitkár jelezte: a járvány idején az ellenzék azzal vádolta a kormányt, hogy túl kevés a lélegeztetőgép, most pedig épp ennek ellenkezőjét állítják.

Az interpelláló képviselő nem fogadta el a választ.

Az MSZP az ápolási díj emeléséről érdeklődött
    
Gurmai Zita (MSZP) emlékeztetett arra, hogy minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt számos juttatás emelkedik decembertől, például a gyermek otthongondozási díja. A sima ápolási díj, amely töredéke a gyermek után járónak, nem változik csak januártól, akkor is csak hat százalékkal, mondta. Azt kérdezte, miért nem emelik az ápolási díjat is már decembertől, amikor a gyermekek otthongondozási díja  emelkedik?

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a szocialista kormányok alatt az ápolási díjra 15 milliárd forintot fordítottak, míg a mostani kormány 101 milliárd forintot szán erre a célra. Akik gyermeküket otthon ápolták a szocialista kormányok idején, azok 37 ezer forintot kaptak havonta, jövőre ők 266 ezer forintot fognak kapni, ismertette. Közölte, a baloldali kormányok alatt 23 ezer forinttal emelkedett a minimálbér, a mostani kormány alatt 193 ezer forinttal.   

A Jobbik a védőnői szolgálatról

Dudás Róbert (Jobbik) azt kérdezte, mit tesz a kormány a védőnői szolgálat a leépülése ellen? Rámutatott: az "államosítás" óta egyre nagyobb a káosz a rendszerben, romlottak a munkakörülmények, nőtt a terhelés, sorra hagyják el a pályát a védőnők. Jelenleg ötezer körzetből hatszázban nincs védőnő, helyettesítéssel oldják meg az ellátást. 2500-3000 olyan körzet alakult ki, ahol osztott módon, egyik körzetre sem jut megfelelő figyelem - jegyezte meg. Értékelése szerint ennek a védőnők mellett a gyermekek, a csecsemők és a szülők látják a kárát.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, az ellenzék, közte a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek a szavait, miszerint a védőnői szolgálat egy haszontalan hungarikum, le kell építeni. Ahelyett, hogy akkor felháborodtak volna, hallgattak és bólogattak a háttérben. Rámutatott: a kormány igyekezett integrálni a védőnői szolgáltatást, egységes munkakörülményeket teremteni, a széttagolt munkáltatói irányítást megszüntetni. Most 22 irányító kórház segíti a védőnőket, akiknek fizetését idén júliusban 18 százalékkal emelték, jelezte.

Az ellenzéki képviselő részéről elhangzott számokat túlzónak tartotta, azt mondta, egy nullával eltévesztette a nagyságrendet.