Az epilepszia megismerése felé

 Áttörést hozhat az epilepsziás folyamatok pontosabb tér- és időbeli feltérképezésében, illetve a kezelési stratégiák kidolgozásában egy nagy jelentőségű magyar fejlesztés, amelyet az Egyesült Államokban is sikerrel alkalmaznak. Az eredetileg állatkísérletekben használt, emberi agyba is beültethető műszerről a Magyar Idegtudományi Társaság januári, pécsi konferenciáján számoltak be. Az eljárás esélyt nyújt arra, hogy jobban megértsük az epilepszia létrejöttének mechanizmusát.

 A gyerekek körében közel egyszázalékos arányban fordul elő epilepszia, ám ők általában kinövik a betegséget. A felnőttek közül nagyjából minden kétszázadik ember szenved e kórtól. A betegség egyik jellegzetes tünete, hogy a nagyagykéregben EEG-vel regisztrálható rohamok keletkeznek, ezek között pedig úgynevezett tüskekisülések mutathatók ki. Ezek hátterében az

agykérgi sejtek kóros szinkronizációja

 áll, ami a serkentő és a gátló hatások egyensúlyának felborulása és az ebből eredő izgalmi túlműködés miatt következik be. Az epilepsziás tünetek megszüntetésénekegyik lehetséges módja, hogy a folyamatok gócpontját sebészi úton eltávolítják. Ehhez elsősorban a roham pontos területének behatárolására van szükség, de rendkívül fontos kiegészítő információkkal szolgál a tüskekisülések vizsgálata is.