Az egyházi kórházak szerepe az ellátórendszerben
A Magyar Nemzet kérdezte Toldy-Schedel Emilt, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatóját, az Egyházi Kórházak Egyesülésének elnökét.
Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója elmondta, a történelmi egyházak közösen döntötték el, hogy egyházi alapon létrehozzák a nővér- és szakasszisztens-képzést Magyarországon.
– Azt látjuk, hogy orvosból van és talán lesz is elegendő a következő években, a betegágy mellett dolgozók száma azonban folyamatosan csökken – indokolta a döntést. Megvizsgálták, mi az, amivel a fiatalok számára vonzóvá tudnák tenni ezt az amúgy nagyon szép hivatást. Úgy véli, szerte az országban, így a felzárkózó régiókban is sok olyan diák jár egyházi fenntartású általános és középiskolába, akinek ez karrierlehetőség, mivel nem feltétlenül a felsőoktatásban tanulna tovább, viszont nagyon jólelkű, így testhezálló lenne neki valamilyen segítő foglalkozás.
– Tapasztalatunk szerint ezek a fiatalok szívesen jönnének tanulni a fővárosba, gyakran viszont a családjuk részéről van aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi vár a gyermekükre Budapesten, illetve az egészségügyben. Ezért elsőként a szülőket kell „megfognunk” azzal, hogy bemutatjuk nekik ezt a pályát, valamint azt az etikai normarendszert, és azt a védett közeget, amit biztosítani tudunk diákjainknak – magyarázta.
A képzésnek a jelenleg állami tulajdonban lévő Tárogató úti ingatlan ad majd otthont, amelynek 2007 óta üresen álló főépülete eredetileg a kongregáció anyaháza volt. Ugyanitt kollégiumi férőhelyeket is biztosítanak, diákjaik életkezdését pedig úgynevezett fecskeházakban kialakított lakásokkal segítik, ahol a végzettség megszerzését követő három-négy évben lakhatnak.
– Kórházunk épületének korszerűsítése 2021 végéig megtörténik, ezért a rendi tulajdonosunk úgy döntött, hogy – amennyiben a kerületek új vezetése is igényt tart rá – az eddigieknél is nagyobb szerepet vállalunk a régió járó- és fekvőbeteg-szakellátásában. Különösen fontos ez most, a koronavírus-járvány sújtotta időszakban, amikor az önkormányzatok is nehezebb helyzetben vannak – jegyezte meg a szakember.
Toldy-Schedel Emil a Magyar Nemzetnek kiemelte, hogy a Szent Ferenc Kórházban sok fiatal szakorvos dolgozik, akik közül többen külföldről tértek haza, mert úgy érezték, hogy itt is megkapják azt a szakmai szabadságot, amit Nyugat-Európában megkaptak. Szólt arról is, hogy az egyházi kórházak közösen úgy döntöttek: magukra vonatkozóan is elfogadják az új, egészségügyi jogállásról szóló törvényt, azzal a kikötéssel, hogy a kórházi vezetők kiválasztása és kinevezése továbbra is az egyházi tulajdonosok joga marad. Véleménye szerint az egyházi kórházak sokkal gyorsabban és szenzitívebben képesek reagálni a társadalmi problémákra, amelyekre a gyakorlatban is alkalmazható megoldási javaslatokat tudnak adni, kapacitásuk pedig megnégyszerezhető.
– Most nagyjából a három százalékát fedjük le az ellátórendszernek, ám ez akár nyolc-tizenkét százalékra is bővülhet – jelezte, hozzátéve: az evangélikus és a görög katolikus egyház, illetve több zsidó felekezet is kórházalapításban gondolkodik. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyházi kórházak a teljes Kárpát-medencei régiót ellátják. – A magyarság az elmúlt évszázadban nagyon sok lelki sebet kapott, mi a testi sérülés mellett ezeket is gyógyítani kívánjuk – húzta alá az Egyházi Kórházak Egyesülésének elnöke. Toldy-Schedel Emil, aki korábban maga is átesett a koronavírus-fertőzésen, beszámolt arról is, hogy tavaly áprilistól működik náluk egy Covid-rehabilitációs részleg, ahol kialakítottak egy pszichológus, pszichiáter, kardiológus, tüdő- és belgyógyász, dietetikus, illetve gyógytornász szakemberekből álló teamet, akik a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzésből felépült betegek utógondozását végzik.
