hirdetés
hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

Az egészségügy diszkriminálja az időseket

Gabányi József gerontológus a hétvége-szindrómáról

Az idős embereknek nem csupán azzal kell szembenézniük, hogy gyakrabban kénytelenek igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat, hanem azzal is, hogy a progresszív ellátásban hátrányban vannak: kisebb arányban küldik tovább őket például egy egyetemi klinikára, mint a hasonló betegségben szenvedő fiatalokat. Így összegzi kutatásainak következtetéseit Gabányi József, a Szent Rókus Kórház I. Belgyógyászata geriátriai részlegének vezetője.

Vizsgálatuk eredménye szerint a 65 éven felüli betegek aránya egyre kisebb, ahogy felfelé haladunk az aktív gyógyító ellátás szintjein. A városi kórházakban még csaknem a betegek fele, az egyetemi klinikákon azonban már alig a harmada az idős ember, miközben a tartós ápolást igénylők aránya mindhárom szinten ugyanakkora, 22-23 százalék. Milyen következtetést vont le ezekből az adatokból?

– A progresszív ellátás elvi sémája szerint a beteg elsőként a háziorvost vagy a szakrendelőt keresi fel. Ha ott nem tudják meggyógyítani, a városi kórházba, majd a megyeibe kerül, és ha ott sem elég felkészültek az adott betegség kezelésére, egy egyetemi klinikára irányítják. Nos, ez az elv a gyakorlatban működik is – amíg valaki idős nem lesz. A fiatalabbak kikeresik, utánajárnak, ki a betegségük specialistája, és felkeresik. Erre az idős emberek több okból képtelenek. Ennélfogva viszont sokkal gyengébb az érdekérvényesítő képességük.

Az egészségpolitikusok viszont mindig ilyen betegekről álmodnak: akik nem ugorják át a különböző ellátási szinteket, nem a saját fejük után mennek, hanem oda, ahova az orvosuk küldi őket.

– Valóban, az idős emberek szabályosan végigjárják a progresszív betegellátási szinteket. Pontosabban végigjárnák, de elakadnak, mert valahol blokkolják őket. Adataink alapján a progresszív betegellátásban ma jobban érvényesül a kor szerinti megkülönböztetés, mint a tartós ápolási igény szerinti. Idős embernek lenni jelentős kockázati tényező, ha azt nézzük, hogy kisebb eséllyel küldik őket tovább egy egyetemi klinikára, mint a hasonló betegségben szenvedő fiatalokat. Ha a beteg életkilátásai, prognózisa, egyéb szakmai érvek miatt dönt valaki így, az természetesen elfogadható. Csak az nem, ha az évek száma alapján határoz. Ha az életkor az ellenjavallat.

A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!

A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
E-mail cím:
Jelszó:
Élő Anita
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés