Az aranyér népbetegségnek számít

Az aranyeres megbetegedések ma Magyarországon jellemzően kiket érintenek?

A fejlett világban az ötven év feletti korosztályban gyakorlatilag nincs olyan ember, akit életében egyszer legalább nem érintene aranyeres panasz, és a 30 év felettiek 30-40 százaléka szintén tapasztalt már valamilyen tünetet. Pontos magyar adatok nem állnak rendelkezésre, de a világszintű statisztika alapján népbetegségnek nevezhetjük ezt az állapotot hazánkban is.

Miért alakul ki? Mik a hajlamosító tényezők?

Az ember két lábra emelkedésének szerepe már alapvető, hiszen a gravitáció nehezíti a vénás visszaáramlást. De a modern élet, a rostszegény étrend, a kevés folyadékbevitel és a mozgásszegény életmód mind erre hajlamosítanak. Az aranyér egyik fő kiváltó oka lehet, hogy nehezített a székelés, a másik pedig, hogy akadályoztatva van a vénás elfolyás, hiszen a megvastagodott aranyér tulajdonképpen visszér. A statikus megterhelés – a súlyemelés, a body building, a terhek cipelése – ugyancsak előidézheti a panaszokat. Emellett az ülő életmód – a sok, hat-nyolc-tíz órás ülés - is hajlamosít, ezért is szokták ezt sofőrbetegségnek nevezni. És persze az aranyér mögött genetika is állhat.
 

Aki visszeres, számíthat az aranyeres panaszok megjelenésére is? Milyen tüneteket tapasztalhatnak?

Igen, aki visszeres panaszokkal él, hajlamosabb az aranyeres betegségre, de az aranyeresség messze nem csak a visszérbetegeket érinti, magyarul, nem kell hozzá feltétlenül visszeresség. Hozzá kell tenni, hogy az aranyér egy gyűjtőfogalom, a közhasználatban így hívják a végbéltáji panaszokat. Pusztán a panaszok (vérzés, viszketés, égő-, szúró-, hasító-, vagy éppen tompa fájdalom, fájdalmas csomó kitüremkedése) alapján a kérdés nem dönthető el. Nem szerencsés tehát otthon, saját magunknak, vizsgálat nélkül felállítani az „aranyerem van” diagnózist és ennek megfelelően, a rendelkezésre álló információk alapján alkalmazni valamilyen kezelést. A felsorolt tünetek nem csak az aranyérbetegségre jellemzőek, számos más betegséget jelezhetnek, ugyanakkor az aranyér számos más betegség kísérője lehet. Ezt csak megfelelő vizsgálatokkal lehet tisztázni. Nagyon fontos különbséget tenni a kórképek között, mivel a terápia megválasztásában ez alapvető fontosságú. Az aranyér is például lehet külső és belső is, ezeket pedig „osztályozzuk”, az utóbbi lehet első-, másod-, harmad-, vagy negyed fokú. A külsőnél puha csomót vagy kemény dudort – akár szilványi nagyságút – tapintanak ki a végbélnél, székelésnél vagy akár attól függetlenül is pedig vérzés is tapasztalható. Ez a külső aranyerek egyetlen szövődménye, hogy thrombus, azaz vérömleny alakul ki bennük, ilyenkor nehezen lehet ülni a fájdalomtól. De az is lehet, hogy a páciens aranyérre panaszkodik, és kiderül, hogy végbélrepedés, vagy a végbél mellett tályog alakult ki, amiket laikusként nem lehet diagnosztizálni. A belső aranyér is vérezhet és fájdalom kapcsolódhat hozzá: míg a harmadfokúnál a végbélnyíláson előeső csomó visszahelyezhető, addig a negyediknél kint marad. A belső aranyér szövődménye lehet a kizáródás, ez óriási fájdalommal jár.

Kihez forduljunk aranyeresnek vélt panaszokkal?

Magyarországon relatíve kevés proktológus van, ezért ha valaki nem tud gyorsan szakorvoshoz eljutni, akkor a sebészetet keresse fel, igaz, ők akkor foglalkoznak komolyabban ezekkel az esetekkel, ha műteni kell. Szerencsére nem mindig a vágás a megoldás, és a Sebészeti Szakmai Kollégium ajánlása is az, hogy az aranyeret lehetőleg annak megtartásával kezeljük, cél a beteg panaszmentessége – de természetesen vannak esetek, amikor a műtét elkerülhetetlen. A sebész többnyire ujjal vizsgál meg, ő látja, hogy aranyeres probléma van, vagy tályog, netán végbélrepedés vagy esetleg súlyosabb végbél-elváltozás.

Miben más egy proktológiai vizsgálat?

A proktológus úgynevezett anoszkópot, az ujjnál alig vastagabb tükröt is használ, ez nem fájdalmas, hasonlít a nőgyógyászati hüvelyi ultrahanghoz. A proktológus állapítja meg, hogy az aranyér milyen stádiumban van, és ajánl célzott terápiát. A nők egyébként könnyebben eljönnek egy ilyen vizsgálatra, és tapasztalatom szerint ők beszélik rá a férjeket, ha szükségesnek gondolják az orvosi vizitet. Érthető, hogy az emberek ezt a testtájékukat nem szívesen mutatják meg, de a vizsgálat nem fájdalmas és az orvos számára nem ők az első páciensek. Sőt, a sebészek oldaláról nézve sincs jelentősége, hiszen közös a célunk: kiszűrni, hogy nem rosszindulatú végbélelváltozásról van-e szó.

A hagyományos kúpon, kenőcsőn kívül létezik más megoldás is az aranyeres panaszok csökkentésére?

Az úgynevezett konzervatív (hagyományos, nem műtéti) kezelésben a fentieken túl a vénákat erősítő flavonoidokat tartalmazó tabletta is hasznos segítség lehet.

Hogyan hat az aranyértabletta?

Ez a készítmény a panaszokhoz képest rövid idő alatt hatásos, gyorsítja a gyógyulást, fokozza a kezelés hatásosságát. A visszeres-aranyeres betegséggel le lehet élni egy életet, még akkor is, ha évente egy-két alkalommal kúrára szorul. A stádiumokat figyelembe véve a kenőcs, kúp és tabletta mellett úgynevezett félinvazív beavatkozást is végezhetünk ambulánsan, ami nem számít műtétnek. Ez a belső másod-, esetenként harmadfokú aranyérnél is alkalmazható: az aranyér tövére fellövünk egy gumigyűrűt, a kezelést pedig kiegészíthetjük fagyasztással, vagy ellenkezőleg, infrázással, ami roncsolja az aranyeret és ezzel javul a gyógyulási hajlam. A műtéteket harmad- de leginkább negyedfokú esetekben szoktuk javasolni. De ahogy látszik, minden eset egyedi, ezért fontos, hogy az egyén panaszaira szabott kezelést tudjunk javasolni, és nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a panaszokkal miharabb forduljunk szakorvoshoz.

Akinek egyszer volt aranyeres panasza, számíthat a kiújulásra?

Igen, számíthat rá. Egy esetben talán elkerülhető a kiújulás, ha egy nőnek a szülés során lett aranyere – csoda is lenne, ha nem alakult volna ki, hiszen a szülés olyan a végbél szempontjából, mintha egy bombát robbantanának –, mert ha olyanok az adottságai, az életvitele, akkor átmeneti lehet a külső aranyér-problémája, de úgynevezett külső aranyeres bőrfüggelék, még ha panaszt nem is okoz, általában visszamarad.

Mit tehetünk azért, hogy ne alakuljon ki, vagy újuljon ki a betegség?

Elsősorban olyan székelési szokást kell kialakítani, ami kedvező az aranyérnek. Azok, akik székrekedéssel küzdenek, hajlamosak azt hinni, hogy a hashajtózással kompenzálhatnak, pedig ez is ugyanolyan nyomásviszonyokat hoz létre, ami nem tesz jót – ráadásul a hashajtó rendszeres használata egy idő után leállítja a bélműködést. Ezért a legfontosabb szabály a széklet lazítása rostdús táplálék és legalább napi két liter folyadék fogyasztásával. Nyáron könnyebb a rostokat bevinni, mert rengeteg a friss zöldség, gyümölcs. De ha nincs szezon, akkor étkezési búzakorpát javaslok: a napi étrendnek legyen része a 2-4-6 de akár 8-10 púpos evőkanálnyi korpa. Azt szoktam mondani, hogy ezt még a csülkös pacalba is bele lehet keverni. Így már el lehet érni, hogy rendszeresen legyen könnyű széklet. Természetesen az az ideális, ha minden nap, az adott napszakban könnyű, lágy széklet jelentkezik, de az sem gond, ha valakinek nincs naponta, csak az a lényeg, hogy ne küszködjön. És ami még nagyon fontos: 40-45 percnél hosszabban egyfolytában ne álljon, vagy üljön senki, iktasson be óránként 5-10 perc szünetet, amikor járkál, mozog kicsit. A visszérbetegeknek ajánlott a rugalmas harisnya viselése, ami ugyan nem mentesít, de segíti a vénás keringést, és fontos a napi fél óra séta cipekedés nélkül. Természetesen a rendszeres, dinamikus mozgást biztosító sport nagyon fontos, kerülni kell a statikus terhelést.

Tapasztalatai szerint meddig halogatják az emberek a proktológiai vizsgálatot?

Két véglet van, az egyik minden apró jelre azonnal ügyeletre megy, a másik pedig annál később megy el, minél nagyobb a baj – a kettő között pedig széles a skála.

Van olyan, hogy sokkal nagyobb baj – például daganatos elváltozás – derül ki a vizsgálat során?

Az aranyeres panaszok esetében valóban ez lehet a legnagyobb baj. Ritán van olyan, hogy tályog a kiváltó ok, ennél valamivel gyakoribb, hogy rosszindulatú betegséget találunk. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy végbéltáji panasz, székeléskor jelentkező hasi görcsök, véres széklet, fogyás esetén ne habozzunk felkeresni a szakorvost.

Milyen időközönként ajánlott szűrésre menni?

2018. őszén hivatalosan is elindult Magyarországon a kolorektális (vastag- és végbél) rák szűrőprogram. Az elmúlt bő tíz év alatt megduplázódott ezen daganatos megbetegedések száma. Mind a férfiak, mind a nők esetén ez a második leggyakoribb rákos halálok. A szűrő jelleggel végzett eszközös vizsgálatok elősegítik a betegség korai stádiumban való felismerését, így a műtétet is magában foglaló komplex, több orvosi szakág együttműködésén alapuló kezelés sikerességét. A szűrővizsgálat során az ötven és hetven év közöttiek értesítést kapnak, hogy a háziorvosnak székletvér tesztet adjanak le, és akinek pozitív, annak második lépésként vastagbéltükrözésre kell mennie. Én egyébként azt gondolom, hogy már 40 év fölött is érdemes lenne 3-5 évente szűrni endoszkóppal, mert időben észre lehetne venni ha gond van, például ha polip alakult ki a vastagbélben, amit a vizsgálat során során adott esetben el is távolíthatunk. Cél az is, hogy a már kialakult rosszindulatú daganatos betegséget minél koraibb stádiumban diagnosztizáljuk, hiszen a gyógyulás esélye így növelhető. A fentiek megint csak a mielőbbi szakvizsgálat fontosságát hangsúlyozzák.