Az anyatejes táplálás világnapja, a szoptatás hete

A világon évente több millió csecsemő hal meg, illetve válik nyomorékká, mert nem jut anyatejhez. Ennek ellenére sok országban mind kevesebb nő szoptatja a gyermekét a mesterséges táplálás térhódítása, illetve az anyatejes tápláláshoz kapcsolódó hagyományok háttérbe szorulása miatt. A szoptatás világhetének idei jelmondata: Szoptatás – vészhelyzetben életet ment. Egymillió gyermek életét menthetné meg ugyanis évente a világon az élet első órájában megkezdett szoptatás, és a kizárólagos szoptatás az első hat hónapban. Ezért indította az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálására. Az anyatejben ugyanis olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, emellett a szoptatás az anyának is jót tesz, mert csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát.

Az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak, emellett sem vízre, sem teára nincs szükség, mert az anyatej minden létfontosságú tápanyagot tartalmaz, amire a kicsinek szüksége van. Az anyatej összetevői alkalmazkodnak a gyermek igényeihez, életkorához, az első napokban termelődő előtej, a kolosztrum pedig immunanyagokban olyan gazdag, hogy a kisbaba első oltásának is szokták nevezni. A WHO ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abba nem hagyja. Az anyatejes táplálás jelentősége abban is rejlik, hogy elmélyíti a szülő-gyermek kapcsolatot és nagymértékben hozzájárul a kiegyensúlyozott pszichés fejlődéshez.

A Szoptatást Támogató Szervezetek Világszövetsége (WABA) céljaival összhangban Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium 2005-ben létrehozta a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságot, melynek célja, hogy az egészségügyi dolgozók és civil szervezetek összefogásával, széles társadalmi rétegeket megmozgatva ösztönözze az anyákat a helyes csecsemőtáplálási szokások kialakítására. A szoptatás helyzete látványosan javul: míg 1997-ben az első félévüket betöltött csecsemők közül a kizárólagosan szoptatottak aránya 23,1 százalék volt, addig ez az adat 2007-ben 43,9 százalékra nőtt. Ez európai viszonylatban jónak minősül, ugyanakkor az anyák 80–90 százaléka képes lenne a gyermekét féléves koráig szoptatni. A mamák legtöbbször azért nem szoptatnak, mert lelkileg nem kiegyensúlyozottak.

A szoptatás népszerűsítésére a magyar kórházakban, bevásárló központokban és közintézményekben meghirdették a „bababarát terület” programot, ezeken a helyeken nyugodt környezetben szoptathatnak az anyák.

MTI