Az Alzheimer-kór korai felismerését lehetővé tevő megoldást fejlesztenek
Mesterséges intelligencián alapuló, az Alzheimer-kór korai felismerését lehetővé tevő szűrési platformot fejlesztenek 15 ország tudományos, üzleti és klinikai szervezeteinek részvételével az Európai Unió Horizon Europe programjának támogatásával.
A közlemény szerint az Európai Unióban több mint 7 millió ember szenved demenciában, és ez a szám 2050-re megduplázódhat. Ez mind az emberi, mind a pénzügyi erőforrások tekintetében hatalmas terhet ró majd az egészségügyi rendszerekre világszerte. Az Alzheimer-kórra jelenleg nincs gyógymód. Bár a lehetséges kezelések kutatása ígéretesnek tűnik, a várakozások szerint az új gyógyszerek a betegség korai szakaszában lesznek a leghatékonyabbak.
“A demencia az élet számos területét befolyásolja, mind az egészség, a munkaképesség, az emberi kapcsolatok és anyagi kérdéseket tekintve, amelyek nemcsak a demenciában szenvedőket érintik, hanem családjukat és környezetüket egyaránt. Alapvető fontosságú, hogy a demenciában szenvedők diagnozisa és a kezelése időben megtörténjen, hiszen jelentős előrelépések történtek hatékony gyógyszerek fejlesztésében” – mondta Dianne Gove, az Alzheimer Europe társadalmi szerepvállalásáért és etikai kérdésekért felelős igazgatója.
PREDICTOM – Mesterséges Intelligencia (MI) alapú platform
A PREDICTOM egy mesterséges intelligencia alapú szűrési platformot fejleszt, amely képes azonosítani azokat a pácienseket, akiknél fennáll a demencia kialakulásának kockázata, még a tünetek megjelenése előtt.
Dag Aarsland, a londoni King's College időskori pszichiátria professzora és a Stavangeri Egyetemi Kórház kutatási vezetője irányítja a projektet.
“A demencia korai jeleinek felismerése kulcsfontosságú a betegség előrehaladásának mérséklésében. Sajnos az érintettek többségét nem azonosítják időben. A platformunk célja, hogy elősegítse a mihamarabbi diagnózis felállítását, a betegség korai fázisában történő beavatkozás és a megelőzőzés lehetővé tételét” – mondta Dag Aarsland.
A szűrővizsgálatok forradalmasítása csökkentheti az egészségügyi rendszerek terhelését
A PREDICTOM projekt másik kulcsfontosságú eleme, hogy a szűrések nagy részét maguk a betegek is elvégezhetik otthonuk kényelmében.
A vizsgálatok otthoni elvégzésével a PREDICTOM célja az egészségügyi rendszerekre nehezedő terhelés és a kapcsolódó költségek csökkentése. A biomarkereket, beleértve a nyálat, a székletet, a digitális markereket és a vért (prick tesztekkel) a résztvevők otthonában vagy háziorvosi rendelőben gyűjtik, ésszerűsítve a hagyományosan kórházakban vagy speciális klinikákon végzett ellátást.
Több mint 4000 résztvevőt vonnak be a PREDICTOM kisérleti projektjébe. A minták a PROTECT UK, a PROTECT Norway és a Radar-AD korábbi projektjeiből, valamint a programban résztvevő németországi, franciaországi, svájci, spanyolországi és belga központok vonzáskörzetéből gyűlnek majd össze.
“Ha a projektünk sikeres lesz, jelentős költség- és időmegtakarítás elérhető majd el” – mondta Dag Aarsland, a projekt vezetője.
“A projektben rejlő lehetőség a biológiai minták újszerű gyűjtésének kidolgozása és tesztelése, kombinálva a demencia mesterséges intelligencián alapuló kockázati előrejelzésével. Ez a megoldás nemcsak a demencia nemzeti és európai szintű hatékony kezelésében lesz előnyös, hanem a betegek igényeihez igazodva hozzájárul a szűrés és a diagnózis jobb elérhetőségéhez”– mondta Dianne Gove.
Az otthoni szűrést követően a minták a PREDICTOM csapatához kerülnek, ahol a platform feldolgozza az adatokat, összesítve a vérből, az agy-gerincvelői folyadékból, a képalkotó, elektrofiziológiai és digitális vizsgálatokból származó biomarkereket. Az MI-algoritmusok ezután kockázatértékelést, korai felismerést és prognózist generálnak, alapját képezve a korai beavatkozás és kezelés lehetőségének.
Együttműködés az egyetemek, az ipari szereplők és a kórházak között
A harminc tagból álló konzorcium, köztük egyetemi, üzleti, civil társadalmi és kórházi partnerek irányításában a PREDICTOM 21 millió eurós összköltségvetéssel valósul meg (amelyből 8 millió € az EU-tól, 9 millió € az ipari partnerektől és 4 millió € az UK Research and Innovation-tól érkezik). A konzorcium 15 ország, köztük európai, ázsiai és amerikai partnereiből áll, melyet a Stavangeri Egyetemi Kórház vezet.
“A GE HealthCare számára megtiszteltetés, hogy a vezető ipari szerepet vállalhatja ebben a létfontosságú projektben, reményt adva azoknak, akik esetleg szembesülhetnek az Alzheimer-kór diagnózisával és innovatív megoldásokat tud kínálni a kezelés mentén” – mondta Timo Schirmer, a GE HealthCare MR Applied Science Lab Europe igazgatója.
Ez a projekt az Innovative Health Initiative (IHI) keretein belül, az Európai Unió és az európai egészségipar köz- és magánszféra közötti partnersége révén jött létre. Az uniós finanszírozást a Horizon Europe biztosítja, míg a projekt fennmaradó részét a Novo Nordisk A/S, GN Hearing A/S, Pharmacoidea Hungary, GE HealthCare, Siemens Healthineers, Icometrix Nv Belgium, ALZpath Inc USA, University of Geneva, Altoida USA, BrainCheck Inc USA, Muhdo Health Ltd, and UK Research and Innovation (UKRI) állja.
„Nagyon örülünk, hogy egy ilyen kis- és nagyvállalkozások szakembereiből álló, kiváló szakértelemmel rendelkező csapatunk van, akik különböző területekről érkezve képviselik az IT, mesterséges intelligencia, az orvostudomány és az öregedéskutatás területeit” – tette hozzá Dag Aarsland.
“Az innováció akkor hatékony, ha több tudományág kutatói dolgoznak együtt, ahol az ötletek és a szakértelem együttesen hoz létre új, úttörő megoldásokat” – hangsúlyozta Timo Schirmer.
A projekt 2023. november 1-től 2027. október 31-ig tart.
