Az alvás minőségét is befolyásolhatja a klímaváltozás
Több napnyi alvást veszíthetünk el egy évben a globális éghajlatváltozás miatt – állítják dán kutatók a hvg.hu szerint.
A század végére az emberek 50-58 órával alszanak majd kevesebbet egy évben a melegebb éjszakák miatt – idézi a ZME Science a Koppenhágai Egyetem kutatóit a hvg.hu szerint. Mivel az alvás alapvetően fontos egészségünk és mentális jólétünk szempontjából, a globális felmelegedés következtében fellépő rossz alvásnak átgyűrűző hatásai lehetnek életünk más területeire is, viszont világviszonylatban nagyon egyenlőtlen lesz ez a hatás.
„Vizsgálataink előtt viszonylag keveset tudtak arról, hogyan befolyásolja a külső környezeti hőmérséklet az emberek alvását – mondta el a ZME Science-nek Kelton Minor, a Koppenhágai Egyetem munkatársa, a tanulmány első szerzője. Azt találták, hogy az átlagosnál melegebb éjszakák globálisan és egyenlőtlenül károsítják az emberi alvást: az emberek kevesebbet alszanak, és a hőmérséklet emelkedésével meredeken növekszik a rövid éjszakák alvásának valószínűsége. Érdekes megfigyelés, hogy az egy felmelegedési fokonkénti alvásveszteség kétszer akkora az időseknél, mint a fiatalabbaknál vagy a középkorúaknál, háromszor nagyobb a szegényebbeknél, mint a magas jövedelmű országokban, és lényegesen nagyobb a nőknél, mint a férfiaknál.
Persze minden ember más, és az alvási igényeik is eltérőek. Mindenesetre az alváshoz optimális hőmérséklet 15 és 22 fok között van. Az ennél hidegebb vagy melegebb már alvázavarokat okozhat, bár a kutatók megjegyzik, hogy a meleg még mindig sokkal nagyobb probléma, mint a hideg.
A test maghőmérséklete – magyarázza a ZME Science – cirkadián ritmust követ, ami azt jelenti, hogy 24 órás ciklus során emelkedik és csökken. Amikor a testhőmérséklet csökken, ez egy jelzés arra, hogy szervezetünk felkészüljön az alvásra (ez egyébként a legtöbb emlősre is jellemző). Éjszaka például a belső testhőmérsékletnek akár 1 fokkal is le kell esnie, de ha kint meleg van, akkor a test nehezen tudja leadni a hőt a környezetének. Az alvás közbeni maghőmérséklet-emelkedés segíti az ébredést. Körülbelül két órával az ébredés előtt a test maghőmérséklete emelkedni kezd, és addig emelkedik, amíg el nem éri a csúcspontját kora este körül.
A koppenhágai kutatók nagyobb léptékben gondolkoztak, és egy úgynevezett „bolygóléptékű természetes kísérletet végeztek”, amely több mint 10 milliárd alvásminőség-mérést kapcsolt össze 68 országban több mint 47 ezer ember által használt intelligens csuklópánttal, a helyi időjárással és éghajlati adattal. Mivel a résztvevők a megszokott módon élték életüket, adataik természetesebb alvási szokásokat tükröznek, mint a kontrollált vizsgálatokban, például azokban, amelyekben az embereket laboratóriumban figyelik. Kiderült, hogy a nagyon meleg (30 fok feletti) éjszakákon az emberek átlagosan 14 perccel kevesebbet aludtak éjszakánként, és megnőtt annak a valószínűsége, hogy 7 óránál kevesebbet alszanak.
