hirdetés
2025. április. 24., csütörtök - György.
hirdetés

Az állam a legnagyobb kényszerkatáztató

Az otthoni szakápolásban, a sürgősségi és ügyeleti rendszerben az állam alkalmazza a katás vállalkozókat, írja a Válasz Online.

Ha egy idős embert combnyaktöréssel hazaengednek a kórházból, akkor jön képbe az otthoni szakápolás. Fontos területe az egészségügynek, a legtöbben jobban szeretnek a saját ágyukban gyógyulni, mint egy kórteremben, és a legodaadóbb család is csak amatőr betegápoló. Az otthoni szakápolás keretein belül viszont szakképzett nővér, gyógytornász megy ki hetente két-három alkalommal a beteg lakására. Az ő munkáját nem a család, hanem az állam finanszírozza. Elvileg mindenki jól jár ezzel, mert az otthoni ápolás olcsóbb, mint az intézményi ellátás. Ám megint ingoványos területre érkeztünk.

– A vizitdíj hideg levesre sem elég – mondja erről Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A finanszírozási összeg ugyanis 1700–4000 forint körül alakul óránként, az alja nagyjából ott van, mint a gyorséttermek képzetlen diákmunkásainak bére. Nem csodálkozhatunk, ha a 250 szolgáltató 70 százaléka katáztatja a dolgozóit, ennyi pénzből ugyanis nem jön ki a kedvezményes adózásnál magasabb közteher az elnök szerint. Jó esetben az ápolóknak van főállásuk és mellékállásban dolgoznak a szolgálatoknál, rosszabb esetben viszont nincs bejelentett munkahelyük, főfoglalkozású katásként kénytelenek boldogulni.

Valójában ők nem vállalkozók. A helyzet annyiban bonyolultabb, hogy itt közbeiktattak egy piaci szereplőt (mint az oktatásban a nyelviskola) így az állami pénzek nem közvetlenül landolnak a katás számláján. 

Ám az új szabályok miatt ősztől dolgozóik nem számlázhatnak az otthonápolási cégeknek. A könyvelők által megoldásként javasolt átalányadózás jóval nagyobb adóteherrel jár, és a fedezetére nem elegendő az állam által fizetett vizitdíj. Ha a kormány nem segít ezen a helyzeten, akkor Balogh Zoltán szerint még a jelenlegi betegek ellátásával is baj lehet. A köztestületek ezért is kérték Novák Katalin államfőt, hogy megfontolásra küldje vissza a parlamentnek a jogszabályt. Nem így tett. Aláírta.

A kórházak, rendelők ügyeleti és sürgősségi ellátásában hagyományosan háromféle dolgozó van jelen:

  1. az intézmény főállású munkavállalói és
  2. más kórházak másodállásban vállalkozóként beügyelő dolgozói, valamint
  3. olyan vállalkozások is, amelyek az ügyeleti ellátásra specializálódnak, és dolgozókat közvetítenek ki.

Utóbbi kettőben az ügyeletet számlára látják el.

Az így bedolgozó orvosok, asszisztensek vagy mentőtisztek jellemzően főállású szolgálati jogviszonnyal rendelkeznek. A vállalkozási forma túlórázásra nem csak a közterhek miatt előnyös, de azért is, mert az egészségügyiek hathavi átlagban heti 60 órát dolgozhatnak, ennyiből azonban nem működtethető a rendszer.

Ha már túlvannak az engedélyezett kereten, akkor egy másik közintézményben vállalkozóként ügyelnek tovább. A katázás egyik célja tehát a túlzott túlmunka elrejtése. Az egyetlen terület, ahol kedvező változásról számolhatunk be, éppen ez.

A Válasz Online forrásai szerint egyes vidéki kórházakban a szolgálati jogviszony bevezetése után megengedték, hogy például egy belgyógyász főállásban a saját osztályán dolgozzon, mellékállásban pedig ugyanott a sürgősségi osztály dolgozója legyen, mindkettőt bejelentett állami jogviszonyként. Közben viszont láthatóvá vált a dolgozók túlterhelése, amit a katáztatással könnyű volt elrejteni. 

A jó jelek még csak feltünedeznek, nem általánosak, a Magyar Orvosi Kamara ellátási nehézségektől tart a kata ellehetetlenítése miatt, és Takács Péter egészségügyért felelős államtitkártól az ágazat számára mentességet kér a jogi személyeknek adott számla tilalma alól. Vagyis fenntartaná a katázást. 

A helyzet nem egyszerű, a nővérhiányt az intézmények úgynevezett bérnővérekkel oldják meg, és ezeket a dolgozókat is gyakran katáztatják. Úgy látszik, ezt sem lehet majd az új törvény hatálybalépése után. A szakdolgozói kamara elnöke szerint nem ritkán a háziorvosok mellett is gyakran „vállalkozó asszisztensek” dolgoznak, akiknek jó része szintén nem állná ki a cikkünk elején idézett próbát. Balogh Zoltán ezért is gondolja, hogy csak 2023-tól kellene hatályba léptetni az új rendelkezéseket, amire a kormány – legalább a saját intézményeit – fel tudja készíteni a változásokra. 

Jónéhány olyan terület marad még, ahol az állam közvetlenül vagy közvetve katáztatásra készteti a munkavállalóit. Az írásban a lep nem törekedett teljességre (nem tértek ki például a nagy állami beruházásokra, amelyek nyertes építőipari vállalkozói nem egyszer katáztatják, vagyis bújtatott foglalkoztatásban fizetik ki a dolgozóikat). Szerették volna bemutatni, hogy a nagymértékű adóemelés indokául szolgáló bújtatott foglalkoztatás még a legnagyobb állami szolgáltatói területeken, az oktatásban, a szociális ellátásban és az egészségügyben is tömegével van jelen. Amennyiben a kormány valódi célja a foglalkoztatás tisztítása, az érintettek nyugdíjának biztosítása – ahogy a kormányfő fogalmazott –, akkor a legsérülékenyebb munkavállalók ezrei számára meg kellene mondaniuk, mi történik majd velük szeptembertől. Ki fedezi majd és miből foglalkoztatásuk kifehérítésének költségeit. Egyébként a kényszerkatázás után jöhet a kényszer-átalányadózás korszaka. Szürkefoglalkoztatás adóemeléssel.

(forrás: Válasz Online)

Könyveink

  • learn more Alapvető sebésztechnika

    A nagy sikerû könyv bõvített, aktualizált második kiadása kerül a szakmai olvasóközönség elé. Új például a "Mûtõi magatartás"...

  • learn more Magyarországi kastélyok grafikus látványtérképe

    Negyvenkilenc magyarországi kastélyt ismerhetnek meg ennek a pompás látványtérképnek a segítségével. A kiadvány...

  • learn more Sorból ki lóg

    Leírás: Mikrobiológia, járványtan és egészségpolitika szakembereknek és kíváncsiaknak. Nem baj, ha kilógsz a sorból. Lehet, hogy a sorral van a baj! –...

  • learn more Gipsz- és kötéstechnika

    A konzervatív töréskezelés sikere ma is a csonttöréseket rögzítő kötések megfelelő kiválasztásától és alkalmazásától függ. A hosszú...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more Gyermekszemészet

    A könyv összegzi mindazon tapasztalatokat, amelyek az utóbbi évtizedek során felhalmozódtak a gyermekkor szemészeti betegségeinek ellátásában. A szakemberek...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more Szombathely belvárosának látványtérképe

    Több száz légi fotó és közel ezer földi felvétel segítségével készítette el Ferenc Tamás képzőművész a mai...

  • learn more Szalagsérülések

    A „Traumatológia Témakörök” sorozat 1993-ban indult az akkori Országos Traumatológiai Intézetben. A zsebkönyvek szerzői többnyire traumatológusok, akik a...

  • learn more Az emlőrák korszerű sebészete

    A női kebel a nőiesség jelképe és az emberiség fennmaradásának egyik záloga. Megbetegedései emiatt kiemelten fontosak, a gyógyítás...

  • learn more Pszichiátriai gondozási kézikönyv

    A könyv a krónikus pszichiátriai betegségek hosszú távú, akár évtizedekig tartó ambuláns ellátási formáját mutatja be. Ez a...

  • learn more A szem fénytörése

    Az 1922-ben megjelent könyv már akkor is hiányt pótolt a szem fénytöréstanának összefoglalásában. A szemorvos a szemmel inkább mint szervvel szeretett...

  • learn more Kötözzük sebeinket

    A mindennapokban rengeteg alkalommal kerülünk kapcsolatba sebekkel. Akár háztartási balesetek kapcsán, akár orvosi beavatkozás eredményeként. A...

  • learn more Inkretintengelyen ható terápia a diabetológiai gyakorlatban

    Az utóbbi mintegy két évtizedben a 2-es típusú diabetes került a figyelem középpontjába a...

  • learn more Rendhagyó szakácskönyv. Patikusok receptjei tápanyagtartalommal

    Különleges ötlettel jelent meg a gyógyszerészek szakácskönyvének  harmadik kötete,...

  • learn more Az agyvelő boncolása

    Ez a könyv az agyvelő normális anatómiájával foglalkozók, tehát elsősorban az egyetemi hallgatók számára készült. A szövettani, élettani és...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more Aneszteziológia és intenzív terápia

    A jegyzet célja: megismertetni az anesztéziát és az intenzív terápiát, valamint hidat építeni az első években megszerzett...

  • learn more Amit a klinikai vizsgálatok jogszabályairól tudni kell

    Ez a könyv a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos belföldi jogszabályok közérthetõ összefoglalója. Rövid,...

  • learn more Magyarországi várak grafikus látványtérképe

    Hazánk történelmében jelentős szerepet játszó 49 vár történetét és elhelyezkedését ismerhetik meg a vásárlók...