Az alapkutatás jövőjét vitatták meg a World Science Forumon
A tudományban felbukkanó forradalmi gondolatok mögött vajon még mindig az a kíváncsiság rejlik, amely a kutatókat az ismeretlen megragadására sarkallja? Manapság a kutatásfinanszírozás számonkérhetősége, a tudományra költött összegek közvetlen társadalmi hasznosulása egyre nyomatékosabb elvárás, ezért kérdés, hogyan lehet ezt az elvárást azzal a kutatói szabadsággal összehangolni, amely az alapkutatás legjelesebb képviselőit mindig is jellemezte.
A Stephan Kuster (Frontiers) által moderált szekcióban két kiemelkedő magyar tudós, Lovász László matematikus és Kondorosi Éva növénybiológus az MTA delegáltja volt, míg Nils Christian Stenseth (Oslói Egyetem) az ANSO (Alliance of International Science Organizations) tudományügyi nagyköveteként vett benne részt. A panelhez csatlakozott Himla Soodyall, a Dél-afrikai Tudományos Akadémia igazgatója, valamint Antoine Petit, a francia CNRS elnöke és ügyvezető igazgatója.
Elsőként a paneltagok rövid előadásban mutathatták be tudományos hátterüket, illetve adhattak választ a szekció címében feltett kérdésre. A második részben panelbeszélgetés keretében a moderátor és a közönség kérdéseire válaszolhattak a panel tagjai, közli az MTA honlapja.
Ami nem feltétlenül látható előre
Lovász László a matematika területéről – a geometriából, a hálózat- és számelméletből – hozta azokat a példákat – az ókortól napjainkig –, amelyek szemléletesen támasztják alá, hogy egy korszakalkotó tudományos eredmény a kérdés/probléma megfogalmazásának pillanatában nagyon sokszor még nem jelezhető előre, másrészt egy elméleti eredmény gyakorlati jelentősége sem mérhető fel azonnal. A labirintusok tanulmányozása vezetett el például a GPS azon funkciójáig, amelynek segítségével a legrövidebb elérési utat kaphatjuk meg.
Lovász László Fotó: MPIA prímszámok tanulmányozása a titkosítás tudományát és technikáját alapozta meg. Az elliptikus görbék szerepe a Fermat-sejtés megoldásában az elliptikus görbén alapuló kriptográfiai eljárásokat motiválta. A Lenstra–Lenstra–Lovász-féle algoritmusnak, amely Lovász László nevéhez is kötődik, számos gyakorlati alkalmazása van, így különböző nyilvános kulcsú titkosítási rendszerek biztonságának tesztelését teszi lehetővé.
Sokszor akár évszázadok is eltelhetnek, mire egy-egy elméleti tudományos eredmény alkalmazást nyer, méghozzá oly módon, hogy a társadalom széles rétegei részesülnek az általa kínált előnyből. Igen gyakori, hogy egy tudományos áttörés áldásos hatásait tömegek élvezik naponta anélkül, hogy e tudományos háttérről bármi fogalmuk lenne. Az okostelefonok számos funkciója, az interneten nyújtott adatbiztonsági szolgáltatások és még számos modern technikai vívmány köszönheti létét elméleti matematikai – és más alapkutatási – eredményeknek.
A globális kihívások kezelése integrált megközelítést kíván
Kondorosi Éva előadását azzal indította, hogy a címben feltett kérdésre igen a válasz. Felidézte Karikó Katalin tudományos karrierjének kezdetét és azt a nehézségekkel terhelt utat, amelyet Karikó Katalinnak a hírvivő RNS (mRNS) kutatásától az mRNS-alapú COVID-vakcina kifejlesztéséig be kellett járnia. Kitartása forradalmi áttörést hozott az orvostudományban és több évtizednyi kutatási munka gyümölcse érett be azzal, hogy az elméleti orvostudományi eredményeket a koronavírus-járvány idején sürgősséggel kellett a gyakorlatba átültetni.
Kondorosi Éva Fotó: MPIKondorosi Éva saját példáján is szemléltette, hogy ami 1973-ban még ismeretlen kutatási terület volt – a biológiai nitrogénkötés a pillangós virágú növények és Rhizobium baktériumok szimbiózisában –, az az évtizedek során hogyan vezetett egyre újabb felfedezésekhez, és vetette fel a szimbiotikus sejtekben termelődő növényi peptidek új antibiotikumokban való felhasználásának lehetőségét. Előadásának második részében Kondorosi Éva az Európai Kutatási Tanácsnak (European Research Council, ERC) az alapkutatások támogatásában betöltött vezető szerepéről szólt, majd kitért a nemzetközi kollaboráció fontosságára, amelyet Európában az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (European Cooperation in Science & Technology, COST) szintén EU-s finanszírozású programja biztosít, elősegítve az alapkutatást folytató kutatók, valamint innovátorok közötti kapcsolatépítést. E program keretében jelenleg is 70 olyan projekt fut, amelyben afrikai résztvevők is vannak a kontinens 11 országából. Mondandóját az akadémikus professzor asszony azzal zárta, hogy a globális kihívások kezelése integrált megközelítést kíván, az alapkutatások és a kutatási szabadság támogatása elengedhetetlen, a kutatók nemzetközi együttműködése pedig az „agyelszívás” hatékony ellenszereként további hozzáadott értéket hordoz magában.
