Átmeneti pályaelhagyók

Eltűnő és visszatérő orvosok

Nem hagyják el a pályát, csupán átmenetileg máshol dolgoznak azok a végzett orvosok, akik az orvosegyetem után nem jelentkeznek azonnal rezidensnek – állítja dr. Balázs Péter egészségügyi kutató. Vannak kivételek, de a többség néhány éven belül elhelyezkedik az egészségügyben. De hol vannak, mit csinálnak közben? A Medical Tribune két olyan orvost is megkeresett, akik évekig mással foglalkoztak, mielőtt visszatértek volna a magyar betegágyak mellé.

A Magyar Orvosi Kamara vezetői több alkalommal is úgy nyilatkoztak, hogy a végzett orvosok közel harmada nem áll munkába és rezidensnek sem jelentkezik – ők elvesztek az egészségügy számára. A Semmelweis Egyetem Egészségpolitikai és Szervezéstudományi Tanszékének vezetője szerint azonban ez nem egészen van így. Dr. Balázs Péter éveken át követte nyomon a végzett orvosok pályáját, és arra a következtetésre jutott, hogy  csak időlegesen „vesznek el”, nagyobb részük egy idő után előkerül.

– Régebben, ha valaki megkapta a diplomát, mindjárt munkába is állt. Mára ez megváltozott – kommentálja kutatásai eredményét Balázs Péter. – Abból a tényből, hogy a frissen végzettek 30 százaléka nem helyezkedik el, nem arra kell következtetnünk, hogy végleg elhagyják a pályát, és sohasem akarnak majd orvosként dolgozni. Egyszerűen csak nem rohannak fejvesztve állást keresni.

Késleltetett pályakezdés

– így nevezi a jelenséget a kutató, és valóban, az 1998-ban diplomát szerzett 608 orvos közül 2000-ig csak 513-an kezdték meg pályájukat, 93-an kallódtak valahol. 2001-ben azután 38-an még bejelentkeztek, 2002-ben újabb 11-en, egy évvel később ismét 9-en álltak munkába közülük. Így 2004-ig a 608 hat évvel korábban végzett orvosból mindössze 35-en nem lettek sem rezidensek, sem pályakezdő orvosok. Őket Balázs Péter szerint az egészségügy szempontjából már valóban elveszettnek lehet tekinteni.

A kutató adataiból kitűnik, szerencsére ez a tendencia évről évre gyengül. A 2000-es évfolyam 44 százaléka, a 2001-esnek 41, a 2002-esnek 33 százaléka, a 2003-asnak pedig 31 százaléka „halasztott évet”, legalábbis a munkába állás szempontjából. A távol maradók zöme azután némi késéssel mégis megjelenik munkavállalóként valamelyik egészségügyi intézményben. Balázs Péter szerint még a harmadik esztendőben is van remény a visszatérésre, ám a továbbra sem jelentkezők már nagy valószínűséggel válnak pályaelhagyóvá. Arra azonban, hogy

mit csinálnak évekig

a végzett, de el nem helyezkedő orvosok, a kutatás nem terjedt ki.