Átértékelheti az online orvosi konzultáció szerepét a koronavírus

A koronavírus járvány jelentősen átalakítja a hazai egészségügyi ellátórendszert – beleértve a magánegészségügyi szolgáltatók működését is. Az érintett piac szereplői közül sokan talán még bíznak abban, hogy a válság után minden úgy folytatódhat, ahogy március közepén abbamaradt, de a trendeket figyelve ennek esélye csekély. Aki a kényszer szülte helyzetben aktívan él a digitális tér adta lehetőségekkel, valószínűleg komolyan átértékeli majd az online szakrendelések jövőbeli alkalmazásának kérdését.

A külföldön egyébként már népszerű online orvoslás itthon is létező műfajnak számított, de eddig csak korlátozottan volt elterjedt. Nyilvánvaló azonban, hogy a következő hónapokban azok szereznek piaci előnyt, akik minél hamarabb elindítanak ilyen típusú szolgáltatást. Ezzel nem mellesleg anyagi veszteségüket is csökkenthetik. Az egészségügyi kommunikációval foglalkozó szakemberek véleménye szerint pedig ezen „tesztidőszak” tapasztalatai a jövőben egyre többeket ösztönöznek majd a webes alapú konzultációs szolgáltatás kipróbálására, néhány éven belül pedig már jól mérhető lesz azon páciensek aránya, akik adott esetben akár előnyben részesítik ezt az interakciós lehetőséget.

A főváros lépett először

A kutatásban vizsgált magánegészségügyi intézmények közel felében a koronavírus hatására kezdték el az online szakorvosi konzultációs szolgáltatást. Többségében a poliklinikák, azaz a különböző orvosi szakterületeket összefogó nagyobb intézetek tudtak gyorsan reagálni az új helyzetre, az pedig különösen figyelemre méltó, hogy közülük szinte mindegyik fővárosi. Budapesten két hét alatt megduplázódott a telemedicina szolgáltatást kínáló egészségügyi intézmények száma, az ország egyéb részein azonban alig találni egy-két szolgáltatót, akik felismerték a digitális szakrendelésben rejlő lehetőségeket. Kivétel ez alól Szeged, ahol arányaiban megháromszorozódott ezen típusú szolgáltatások száma. Összességében azonban megállapítható, hogy a vidéki városok már most lemaradásban vannak a telemedicina bevezetésében.

A szakterületeket tekintve a fogászat és a pszichológia területén tapasztalható nagyobb kínálat, amelyeket a kardiológia, nőgyógyászat és a dietetika követ. A vizsgált időszakban újdonságok is megjelentek a telemedicina piacán: ezek az andrológia, bőrgyógyászat, endokrinológia, sebészet, urológia és visszér gyógyászat.

Új belépők, új módszerek

Mint az a korábbiakból már kiderült, az online konzultáció nem újkeletű dolog: azt néhány egészségügyi szolgáltató már akár évek óta alkalmazta. Megfigyelhető azonban, hogy azok, akik a válság miatt vágtak bele, a korábbiakhoz képest új módszereket vezettek be. Míg korábban szinte mindenki a Skype alkalmazást részesítette előnyben, az újonnan piacra lépők az olyan, sokkal gyorsabban alkalmazható ezközöket részesítik előnyben, mint például a Zoom. Jellemzően kevesebb eszközt is használnak, de ezzel is ugyanazt el tudják érni.

Online rendelés a gyakorlatban

Hogy pontosan ki hogyan értelmezi az online rendelést, az már meglehetősen eltérő képet mutat. Vannak praxisok, ahol csak e-mail-ben feltett kérdésekre kapnak választ a betegek, az ilyen típusú szolgáltatást nyújtó rendelők felében azonban már valós idejű kapcsolatot biztosítanak a szakorvosokkal. A telefonos tanácsadásnál sokkal legnépszerűbb a videokonferencia, melyre leggyakrabban a Skype vagy a Zoom rendszerét használják.

Összességében megállapítható, hogy csaknem ¾-ed részben használnak a szolgáltatók modern eszközöket, azaz olyanokat, amelyek mobilról és számítógépről is könnyen elérhetők és video beszélgetést is lehetővé tesznek.

A konzultációk időtartamát a legtöbb szolgáltató előre meghatározza és átlagosan fél órában maximalizálja. A videó alapú szakrendeléseken a kérdés-válasz típusú beszélgetésen túl a betegeknek akár arra is lehetőségük van, hogy egy kamera segítségével megmutassák akut panaszukat.

Az online találkozó végén szükség esetén az orvos e-receptet írhat, vagy a rendelt vény hagyományosan, postai úton jut el a pácienshez. A legtöbb szolgáltatónál a konzultáció részeként egy összefoglaló e-mail is összeállításra kerül, amely összegzi a tanácsadás során elhangzott legfontosabb információkat.

Hogyan fizethetünk az online konzultációért?

Az online orvosi rendelés legkevésbé egységes pontja a fizetési rendszer. Az eddigi tapasztalatok szerint egy digitális orvos-beteg találkozó átlagos időtartama 31 perc, amelyért közel 13 ezer forintot kérnek a pácienstől. A leggyakoribb fizetési mód az előreutalás, de akad, ahol bankkártyás fizetésre, ritkábban PayPal vagy bankszámlára történő készpénzbefizetésre is van lehetőség. (Az ingyenes szakorvosi konzultációra ma már csak elvétve van példa.) Azok, akik a válsághelyzet miatt vezették be az online konzultációt, talán tapasztalatlanságuk vagy gyanakvás miatt az előre fizetést részesítik előnyben. Árakban azonban nincs jelentős különbség a most indított és már régebb óta a piacon lévő szolgáltatások között.

Érdekes tanulságok figyelhetők meg, ha az online szakorvosi tanácsadással kapcsolatos gyakorlatot megvizsgáljuk a legfeljebb 10 főt foglalkoztató és az ennél magasabb alkalmazotti létszámmal működő egészségügyi szolgáltatók szerinti bontásban. A legfontosabb – egymáshoz viszonyított – különbözőségeket az alábbi táblázat összegzi:

Hosszú távon az indokolatlan találkozások száma csökkenthető

Akár a beteg, akár az érintett szolgáltató szemszögéből nézzük, a digitális szakorvosi konzultáció mellett érvek és ellenérvek egyaránt felsorakoznak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügy fokozottan érzékeny területnek számít, így az online tanácsadás biztosítása és igénybe vétele (!) – ideális esetben – csak felelős piaci magatartás mellett valósulhat meg. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy hosszú távon ez a lehetőség akár egyfajta megoldást is jelenthet az indokolatlan orvos-beteg találkozások számának mérsékléséhez, a (magánegészségügyi) ellátórendszer hatékonyabb működéséhez.

Módszertan

Az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. saját fejlesztésű, a platform szabályait követő adatgyűjtő és analitikai módszereket alkalmaz, és az így gyűjtött adatok elemzéséből származó információkat MS Power BI platformon jeleníti meg. Jelen elemzés az elmúlt időszakra vonatkozó, publikusan elérhető adatokat tartalmazza Az adatfelvétel célja a magánegészségügyi szektor helyzetének, változásainak vizsgálata a koronavírus járvány idején. A felmérés nem reprezentatív, az adatfelvételben országosan 33 hazai egészségügyi intézmény szerepel, döntő többségük több fős vállalkozás, jellegüket tekintve klinikák, rendelőintézetek és magánpraxisok.