Asztma: felesleges a folyamatos gyógyszerbelégzés?
Az asztma optimális kezelési eljárásának kidolgozása érdekében végeztek vizsgálatot amerikai kutatók; eredményeik nyomán valószínűleg módosítani kell a betegség kezelésének általános irányelveit.
A sok beteget érintő, súlyos betegségek kezelése ma a nemzetközi orvosszövetségek világszerte elfogadott, a legelismertebb és legmegbízhatóbb vizsgálatok eredményein alapuló gyógyítási irányelvei szerint történik. Az asztmás betegek kezelésére az általánosan alkalmazott eljárás mintegy húsz éve került az orvosi gyakorlatba.
A statisztikai becslések szerint ma mintegy 300 millió ember, köztük sok gyermek asztmás. Csak az Egyesült Államokban 24 millió ilyen beteg él. A magyarországi adatok szerint 2011-ban mintegy 250 ezer asztmás beteg szerepelt a nyilvántartásban, de valójában ennek akár a duplája is lehet a betegségben szenvedők száma.
Homer A. Boushey és munkatársai több tüdőgyógyászati klinika betegeiből 342 rendszeres ellenőrzés alatt álló, enyhén asztmás felnőttet vizsgáltak. Valamennyi beteg folyamatosan az általánosan javasolt, naponta kétszeri szteroid belégzést kapta.
Véletlenszerű kiválasztás szerint a betegcsoportot három részre osztották. Az első alcsoport tagjainak gyógyszerezését a jelenleg javasolt technika szerint végezték, amit hat hetenként orvos is ellenőrzött. A második alcsoportba került betegek gyógyszeradagolását ugyancsak hat hetenként orvosi vizsgálat szerint alakították, minden esetben légzési próba eredményétől függően.
A harmadik betegcsoport csak akkor kapott szteroid befúvást, ha asztmás rohama volt. A megfigyelési idő végén a szakemberek azt tapasztalták, hogy azok az asztmás betegek, akik nem használták rendszeresen a gyógyszer befúvására mindig náluk lévő műszert, csak akkor, ha ténylegesen szükségük volt rá, ugyanolyan jól érezték magukat, mint folyamatosan kezelt társaik.
A műszeres mérések tanúsága szerint sem volt különbség a naponta kétszer, kötelességszerűen gyógyszert belélegző betegek és a csupán alkalomszerűen befújó csoport tagjai között.
A dolgozatot a Journal of the American Medical Association szakfolyóirat közölte.
