Áprilistól lép hatályba az új kollégiumi rendszert szabályzó rendelet
Szó szerint is kabinetkérdés a fővárosi kórházak állami kézbe vétele. A kérdésben ugyanolyan eltökélt az egészségügyi államtitkár, mint a városvezetés. Szócska Miklóssal az átalakításokról, a szekrényből kidőlő csontvázakról – vagy ahogy újabban fogalmaz, zombikról – interjú a Magyar Hírlapban.
Szócska Miklós az interjúban beszél a szakmai kollégiumok megalakulásáról is, az új tanácsadó testület kereteit meghatározó jogszabály április elsején lép hatályba; száznyolcvan tagú lesz a kollégium, három-három fős szakmai koncentrációban, és hatvan szakmát képviselnek majd. Az államtitkárság várja a szakmai szervezetek ajánlásait, de a tárca választ a jelöltek közül, a szakma tekintélyes, operatív munkát vállalni képes embereit keresik. Az eddigi rendszerrel az volt a baj, hogy a tagok nagyon sokan voltak, és nem feltétlenül az operatív munkát támogatták – véli az államtitkár, aki arányos országos eloszlást és életkor szerint is reprezentatív testületet szeretne életre hívni. A kollégium mögé tanácsi rendszer szerveződik, ahová a szakmai szervezetek delegálnak majd szakembereket. A minimumfeltételek kialakításában a kollégiumnak nagy szerepe lesz, a munkamegosztást, a munka irányelveinek kialakítását, az ellátórendszer szintjeinek megfelelő tartalom meghatározását várják tőlük.
Az államtitkár szerint több csontváz is nehezíti a munkájukat, az előző kormány által levezényelt, ilyen például az ésszerűtlen kistérségi járóbeteg rendszer fejlesztés, és a költségvetési sorok is tartogattak meglepetést számára. Kedvenc csontváza a huszonkétmilliárd forintos vizitdíjbevétel, ami be volt tervezve a 2010-es költségvetésbe. „Nem tudom, ki akarta elvárni az új kormánytól, hogy hirtelen vizitdíjat szedjen. Aztán ott van a kórházak adósságállománya meg több apró dolog. Olyan kiterjedésű problémahalmazzal találtuk magunkat szembe, ami az intézményrendszer fenntarthatóságát veszélyeztette. Még most is bukkanunk új elemekre, bármelyik ajtót nyitjuk ki, élőhalott húsevő dől ránk.”
A Magyar Hírlapban beszél az ágazatot érintő esetleges forráskivonásról is. Arra a kérdésre, hogy miként éli meg, hogy miközben az államtitkárság munkatársai igyekeznek föltárni a tartalékokat, a kormány másik tagja pénzt von ki az egészségügyből azt válaszolta: fegyelmezett állami vezetőként teszi a dolgát.
Az egyik legnagyobb problémának a fővárosi ellátórendszert érzi, állítja, hogy miközben Budapesten működik az egészségügyi szolgáltatók negyven százaléka, itt van a csúcsintézmények többsége, a budapestiek mégsem kapnak megfelelő ellátást. Ezért elkerülhetetlennek érzi a tulajdonosi szerkezet átalakítását, és állatja: Tarlós Istvánon és rajta kívül a kormány is szorgalmazza az „állami örökbefogadást”. Budapesten az intézmények gondozásba vétele a megoldás, mert az állami, állami-egyetemi, állami-országos intézeti, valamint a fővárosi tulajdont harmonizálni kell – mondja, majd hozzáteszi: az egyhá¬ziakkal most alakul az együttműködés. A kritikus tömeget jelentő szereplők munkamegosztását így lehet könnyebben újragondolni állítja Szócska Miklós.
