Amikor az önkormányzat jogszerűen okoz kárt

Az önkormányzatok jogszerű magatartásukkal is okozhatnak kárt a háziorvosi működtetési jog tulajdonosának. Nincs szabályozva, miképpen kártalanítanák azokat az orvosokat, akik elvesztik több millió forintért vásárolt háziorvosi praxisukat. Az ombudsman megoldást kér a minisztertől.

Egy háziorvos Nógrád megyéből Tolna megyébe költözött. A hivatását az új lakóhelyén gyakorolni is kívánta, ott új működtetési jogot kellett vásárolnia. Hogy megvehesse ezt az újat, árulni kezdte régi praxisát, ám a jogszabályok értelmében le kellett mondania róla, mert az előírt hat hónapos határidőn belül nem tudta értékesíteni. Szerinte azért nem, mert az önkormányzat a megürült háziorvosi praxist helyettesítésekkel töltötte be, és nem volt hajlandó szerződést kötni a vásárlóként jelentkező orvossal. A hoppon maradt egykori praxistulajdonos az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult segítségért.

Az önkormányzat magatartása akkor sem volt jogellenes, még ha valóban el is küldte az esetleges vevőjelöltet – ahogyan a még hivatalban volt korábbi egészségügyi miniszter is fogalmazott: "az önkormányzatok jogszerű magatartásuk következtében okozhatnak kárt a működtetési jog tulajdonosának". Ez szerinte eddig azért nem tűnt fel, mert a praxistörvény hatálybalépésekor a rendszerben már bent lévő háziorvosok ingyen szerezték meg a működtetési jogot, így ők nyilvánvalóan másként élik meg annak ellenérték nélküli elvesztését, mint azok, akik azt időközben több millió forintért vásárolták meg. A praxisok értékét ugyanis alapvetően meghatározza, hogy az önkormányzat hajlandó-e az illető orvossal alapellátási szerződést kötni, hiszen ez garantálja számára a társadalombiztosítástól lehívható fix bevételt.

Szabó Máté ombudsman vizsgálatát összegezve megállapította, hogy a jelenlegi szabályozás több ponton is visszásságra adhat okot. Hiányzik például a kártalanítás intézménye és a praxisprogram működését szabályozó törvény, ami a bepanaszolt ügyben a tulajdonhoz való jognak, illetve a jogbiztonság követelményének ellentmondó helyzetet idézett elő.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult, hogy a kártalanítás intézményének és a kártalanításra okot adó egyes helyzetek törvényi szabályozásának kezdeményezésével teremtse meg a tulajdonhoz való jog és az önkormányzati autonómiából fakadó alkotmányos alapjog összhangját. A biztos javasolta, hogy a miniszter kezdeményezze külön törvény megalkotását a praxisprogramról. Szabó Máté felkérte a nemzeti erőforrás minisztert, hogy az országos tiszti főorvos és az önkormányzatok bevonásával egységesítse a működtetési jog eltérő értelmezésén alapuló gyakorlatot.