Amikor az anya valójában férfi
Komoly etikai vitát indított el Nagy-Britanniában egy nőből férfivá átoperált ember terhessége. Az [origo] által megkérdezett bioetikus szerint mindez kísérleti beavatkozásnak tekintendő, ami csak ritkán megengedett gyermek esetében.
"Biológiailag nyilván nőnek kell tekinteni azt, akinek működő petefészke és méhe van, s aki ilyen módon egy gyermeket kihord és megszül" – mondta az [origo]-nak Kovács József orvos-bioetikus. "Pszichológiailag már bonyolultabb a helyzet, hiszen egy transzszexuális nőről van szó, aki férfivé operáltatta magát úgy, hogy a méhét és a petefészkét nem távolították el. Tehát a műtétre azért került sor, mert ő férfinak érezte magát, s szerette volna külsejét is ennek megfelelően megváltoztatni". A bioetikus úgy véli: az, hogy a férfiból később mégis anya lett, mutatja, hogy nem teljesen tudott azonosulni a kizárólagos férfi nemi szereppel.
Világszerte számos nemátalakító műtétet hajtottak már végre, melyek engedélyezése gondos protokoll szerint történik, hogy az, aki átoperáltatja magát, nehogy később (amikor már nem lehet visszafordítani) megbánja a műtétet – mondta Kovács. A legtöbb ilyen operáció eredményeként – éppen a gondos kiválasztásnak köszönhetően – az átoperált, transznemű személy elégedettebb életet él, boldogabb lesz, vagyis az ilyen műtét sokszor pszichológiailag eredményes. "Ez azonban csak pszichológiai eredményesség, hiszen biológiailag nem lehet egy teljes egészében jól funkcionáló másik nemű személyt létrehozni egy nőből vagy férfiból".
A transzneműek szülése ezzel szemben meglehetősen ritka, mindössze három olyan személy ismert, akik nőből férfivá való átoperálás után képesek voltak szülni. A nemátalakító műtétek során ugyanis a petefészkeket és a méhet is el szokták távolítani, mert az ilyenkor alkalmazott férfi nemi hormonok hatására megnő ezekben a szervekben a rákos daganatok kialakulásának kockázata. "A kevés példa miatt nem lehet megjósolni a hosszú távú következményeket a gyermek számára, így feltétlenül kísérleti beavatkozásnak tekinthető. S a gyerekeken történő kísérletezés csak nagyon indokolt esetben megengedhető" – mondta Kovács.
A bioetikus szerint nagyon nehéz megmondani, hogyan alakulnak majd a szülői szerepek, hiszen a gyermek biológiai anyja pszichológiailag alapvetően férfinak érzi magát. Az azonban, hogy mégis gyermeket szült, egyfajta női identitást is sugall, vagyis nem lehet tudni, hogy ő maga a gyermek anyjának vagy apjának érzi magát, az is lehet, hogy mindkettőnek. "A gyermek számára ez rendkívül szokatlan helyzetet teremt, ez számára egyfajta pszichológiai kísérlet, melybe beleegyezése nélkül vonták be" – mondta Kovács. Úgy véli, hogy éppen ezért nem is lehet megbecsülni a pszichológiai következményeket a gyermek számára.
